Neoliberalizmus: Kinek van igazán haszna

A neoliberalizmus egy politikai-gazdasági ideológia és gazdasági doktrína, amely a 20. század utolsó évtizedeiben szerzett globális befolyást. Hangsúlyozza a szabad piacok, a korlátozott kormányzati szabályozás és a privatizáció fontosságát. A neoliberalizmust különösen az üzleti élet és az üzlethez közel álló pártok támogatják, bár a másik oldalon sok kritika éri ezt.

10 ok a neoliberalizmus ellen:

A hatalmas szószólók ellenére számos érv szól a neoliberalizmus ellen. Az alábbiakban 10 okot ismertetünk:

1. Jövedelmi egyenlőtlenség: A neoliberalizmus gyakran a jövedelmi egyenlőtlenségek drasztikus növekedéséhez vezetett. A piacot szabályozatlanul hagyó politikák gyakran a gazdagokat részesítik előnyben a szegények rovására.
   
2. Társadalombiztosítás: A neoliberális politika gyakran vezet az állami jóléti juttatások és a szociális programok csökkentéséhez. Ez veszélyezteti a szociális biztonságot és a társadalom legkiszolgáltatottabbjainak védelmét.
   
3. munkakörülmények: A neoliberális rendszerekben a munkakörülmények gyakran bizonytalanabbak, és a munkavállalók jogai sérülhetnek, mivel a vállalatok a költségek csökkentésére törekednek, hogy versenyképesek maradjanak.
   
4. környezeti hatás: A féktelen verseny és az erőforrások haszonszerzési célú kiaknázása komoly környezeti károkat okozhat. A neoliberalizmus hajlamos figyelmen kívül hagyni a környezeti fenntarthatóságot.
   
5. pénzügyi válságok: A neoliberalizmus elősegítheti a pénzügyi spekulációt és az instabilitást. A 2008-as gazdasági világválság az ehhez az ideológiához kapcsolódó kockázatok példamutatója.
   
6. Egészségügy és oktatás: A neoliberális rendszerekben az egészségügy és az oktatás privatizálható, így ezekhez az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés a pénzügyi képességektől függ.
   
7. Szabályozás hiánya: A kormányzati szabályozás hiánya etikátlan magatartáshoz, például kartellezéshez és korrupcióhoz vezethet.
   
8. munkanélküliség: A szabadpiachoz való rögzítés a munkaerőpiac instabilitásához és a munkanélküliség növekedéséhez vezethet.
   
9. A közösségek pusztítása: A neoliberalizmus az individualizmust hangsúlyozza, és segíthet aláásni a hagyományos közösségi struktúrákat.
   
10. A demokrácia veszélye: Bizonyos esetekben a neoliberalizmus növelheti a multinacionális vállalatok politikai hatalmát, és veszélyeztetheti a demokráciát a kormányok és a polgári szabadságjogok aláásásával.

A neoliberalizmus kritikája sokrétű, és a világ különböző politikai irányzataitól és szereplőitől származik. Noha a neoliberalizmusnak is vannak hívei, akik rámutatnak a szabad piac és a verseny előnyeire, a felhozott indokok az ezen ideológia ellen felhozott fő érvek közé tartoznak. A piaci szabadság és a társadalmi felelősségvállalás egyensúlya továbbra is központi kérdés a gazdaságpolitikai vitában.

De hogyan látják ezt a támogatók? Íme a neoliberalizmus néhány alapelve:

1. Szabad piacok: A neoliberalizmus a szabad piacok erényeit hangsúlyozza, ahol a kereslet és a kínálat határozza meg az áruk és szolgáltatások árát és elosztását kormányzati beavatkozás nélkül.
   
2. Korlátozott kormányzati szabályozás: A neoliberális elképzelések a kormányzati szabályozás minimalizálását szorgalmazzák, hogy ne akadályozzák a gazdasági tevékenységet.
   
3. privatizáció: Az állami tulajdonú vállalatok és szolgáltatások privatizációja a neoliberalizmus másik fontos jellemzője. Ez azt jelenti, hogy az állami vállalatoknak magánkézbe kell kerülniük.
   
4. Verseny: A versenyt a hatékonyság és az innováció motorjának tekintik. A neoliberálisok úgy vélik, hogy a piaci verseny hatására a vállalatok folyamatosan fejlesztik termékeiket és szolgáltatásaikat.
   
5. Alacsony adók és állami kiadások: A neoliberálisok az alacsony adókat és a kormányzati kiadások csökkentését részesítik előnyben a gazdasági szabadság és a növekedés előmozdítása érdekében.
   
6. dereguláció: Ez az üzleti gyakorlatokat korlátozó szabályozások és törvények megszüntetését vagy csökkentését jelenti.
   
7. monetarizmus: A neoliberális gondolkodás fontos témája a pénzkínálat szabályozása és az infláció elleni küzdelem.

A neoliberalizmus azonban nem nélkülözi a kritikát. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy ez hozzájárulhat a jövedelmi egyenlőtlenségekhez, a társadalmi igazságtalansághoz, a környezet romlásához és a pénzügyi válságokhoz. A neoliberalizmusról folytatott vita összetett, és politikáinak hatásai a végrehajtásuktól és a kontextustól függően változnak. Az ideológia azonban továbbra is befolyásolja a gazdasági és politikai döntéseket világszerte.

Kinek jó a neoliberalizmus?

A neoliberalizmus elsősorban a vállalatoknak és a gazdag egyéneknek kedvezhet. Íme néhány fő csoport és szereplő, akik gyakran profitálnak a neoliberális politikából:

1. Cégek és nagyvállalatok: A neoliberális politikák, mint például az adók csökkentése, a dereguláció és a privatizáció, növelhetik a vállalati profitot, mert csökkentik a költségeket és növelik a piacokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférést.
   
2. befektetők és részvényesek: A vállalati nyereség és a részvényárak növekedése előnyös lehet a részvényesek és a befektetők számára, akik profitálnak a növekvő hozamból.
   
3. Gazdag egyének: A gazdagok adójának csökkentése és az állami jóléti juttatások csökkentése segíthet megvédeni és növelni a gazdagok vagyonát.
   
4. Multinacionális vállalatok: A szabad piac és a dereguláció megkönnyíti a multinacionális cégek kereskedelmét és határokon átnyúló terjeszkedését.
   
5. Pénzintézetek: A pénzügyi ágazat profitálhat a deregulációból és az enyhébb szabályozási követelményekből, ami ösztönözheti a kereskedést és a spekulációt.
   
6. Technológiai cég: A technológiai és innovációs vállalatok profitálhatnak a verseny és a piaci szabadság előmozdításából.

Fontos megjegyezni, hogy a neoliberalizmus előnyei nem egyenletesen oszlanak meg. A hatások nagymértékben függenek a végrehajtástól és a kísérő intézkedésektől.

Mely osztrák pártok neoliberalisták?

Ausztriában számos politikai párt működik, amelyek közül néhány különböző mértékben támogatja a neoliberális politikát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a politikai környezet idővel változhat, és az álláspontok és a hangsúlyok az adott politikai vezetőktől és fejleményektől függően változhatnak. Íme néhány osztrák párt, amelyeket a múltban vagy politikájuk bizonyos vonatkozásaiban neoliberalistának tekintettek:

1. Osztrák Néppárt (ÖVP): Az ÖVP Ausztria három nagy politikai pártjának egyike, és történelmileg olyan üzletpárti politikát folytatott, amely nyitott volt a piaci erők és az állami vállalatok privatizációja előtt.
   
2. Neos – Az Új Ausztria és Liberális Fórum: A Neos egy 2012-ben alapított politikai párt Ausztriában, amely neoliberális irányvonalat követ. Támogatják a gazdasági liberalizációt, az alacsony adókat és állami kiadásokat, valamint az oktatási reformokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy a politikai pártok és pozícióik idővel ingadozhatnak, a pontos politikai irányultság pedig a vezetőktől és a párttagoktól függhet. Ezért célszerű megvizsgálni az aktuális politikai platformokat és megnyilatkozásokat, hogy pontos képet kapjunk egy-egy párt gazdaságpolitikai nézeteiről.

Fotó / Videó: Shutterstock.