Karin Bornett
A kínai "weiji" szó válságot jelent, és a "veszély" ("wei") és a "véletlen" ("ji") két karakteréből áll.
A koronajárványnak még nincs vége. Mikor tér vissza a megszokott mindennapjaink, és hogy egyáltalán nyitva van-e. Kétségtelen, hogy a világ sok nyitott kérdéssel néz szembe. Egy dolog világos: a világ válságban van.
Az Osztrák Gallup Intézet felmérése szerint mindenki félr második osztrák(49 százalék) hosszú távú gazdasági hátrányok a válság következtében. A globális hatás is óriási lesz. De az is világos: a válság lehetőséget nyújt számunkra az újragondolásra, újragondolásra és újragondolásra. Új stratégiákra és megoldásokra van szükség életünk szinte minden területén. A válság a magánéleti eseményektől és személyes szokásoktól kezdve a munkahelyen át az életünkbe kerül. Ezért sok szakértő biztos abban, hogy a korona-járvány hosszú távon hatással lesz a társadalomra és az egyéni viselkedési szokásokra.
Manfred Prisching szociológus azt állítja az ORF.-nak, hogy a koronát követő társadalom "összességében elég hasonló lesz" a válság előtti társadalommal, az osztrák ügyvezető igazgatója Gallup IntézetAndrea Fronaschütz azonban 2020 júniusában meg van győződve: "A koronai válság társadalmunk értékrendjének alapjaiban változtat." A vírus kitörése után (május közepén) a Gallup Intézet az osztrák nőket kérdezte prioritásaikról. Ebből kiderül: 70 százalék a munkanélküliséget és az egészségügyet nevezi meg olyan témaként, amely a válság alatt a legnagyobb jelentőségre tett szert. Több mint 50 százalékuk látja, hogy a regionalitás növekszik. Végül, de nem utolsósorban, úgy tűnik, hogy a tavaszi hörcsögvásárlások az emberek fejébe vetették az ellátás biztonságának kérdését. „Tudatosabb, kimértebb és fenntartható fogyasztás az új küldetésnyilatkozat neve. Tíz fogyasztóból nyolc kíván nagyobb figyelmet fordítani az általuk vásárolt termékek regionális eredetére. Kétharmadánál a fenntarthatóság és a minőség játszik nagyobb szerepet, tízből kilenc akar lemondani a presztízs- és luxusmárkák vásárlásáról ”- magyarázza Fronaschütz. Sebastian Theising-Matei is Greenpeace ezt megerősíti: "A koronai válság óta Ausztriában sokan egészségesebbé és régiósabban szeretnének enni" - mondja.
A válság mint újratervezési lehetőség?
A koronaválság lehetõség lehet. „A lezárás sokunknak lehetőséget adott arra, hogy szünetet tartsunk és elmélkedjünk. A válságot vészfékezésnek tekintem. Elege van a földünknek. Meg kell gyógyulnia. Mindannyian úgy éltünk, mintha további tíz bolygó állna rendelkezésünkre. A válság azonban világossá tette azt is, hogy szigorú változás lehetséges nagyon rövid időn belül. Néhány napon belül a határokat és az üzleteket mindenütt bezárták, és új magatartási szabályokat vezettek be. Ez azt mutatja, hogy a politikusok szükség esetén gyorsan és határozottan cselekedhetnek. Az olyan mozgásokhoz, mint a péntek a jövőért, ez a lehetőség az újratervezésre. ”- mondja Astrid Luger, a természetes kozmetikai cég ügyvezető igazgatója CULUMNATURA. Fronaschütz pedig azt mondja: „A koronaválság nagyobb fordulatot váltott ki a fogyasztói magatartásban, mint a pénzügyi válság. A globalizáció mint gazdasági modell most megkérdőjeleződik, és a mobilitás háttérbe szorul. A 2009-es felméréseink során a globalizáció és a mobilitás továbbra is a jövő témái közé tartozott. "
Úgy tűnik, egyetlen kő sem maradt forgatatlan. Április végén például Brüsszel úgy reagált a távolságszabályokra, hogy az egész városközpontot találkozó zónává alakította át, így a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak több helyük van és meg tudják tartani a távolságokat. 460 hektáron Brüsszelben az autók, az autóbuszok és a villamosok 20 km / h-nál gyorsabban haladhatnak, a gyalogosok pedig a válság idején használhatják az utat. Bár ez az intézkedés kezdetben korlátozott volt, amíg a normalitás vissza nem tér, Brüsszel lakosságának remek lehetősége van legalább ezt a koncepciót kipróbálni. A Corona révén olyan új empirikus értékeket gyűjtünk össze, amelyek egészen a közelmúltig elképzelhetetlennek tűntek.
Nyitott az ötletekre és az innovációra
Gazdasági szempontból a válság valószínűleg óriási veszteségeket hoz. Sok vállalat számára az intézkedések veszélyt jelentenek a létükre. „Az azonban jól látható, hogy a lezárás egyes iparágakat megerősített. A nyilvánvalóakon, például a maszkgyártáson és a fertőtlenítőszereken kívül ide tartoznak a videojátékok, a postai megrendelések és természetesen a kommunikációs szoftverek is. Más területek, mint például az éttermek és számos szolgáltatás, teljes kudarccal küzdenek ”- magyarázza Nikolaus Franke, a Vállalkozói és Innovációs Intézet. A vállalkozóknak most rugalmasan kell reagálniuk és egyéni megoldásokat kell kidolgozniuk. Astrid Luger beszámol a gyakorlatról: „Szerencsére nagyon jól felkészültünk az otthoni irodára való áttérésre, és viszonylag jól éltük túl a lezárást. Ezt követően az üzlet ismét felrobbant. A válság és a lezárás megmutatta, mennyire igazunk van abban a filozófiában, hogy termékeinket nem kiskereskedőkön vagy online, hanem kizárólag a NATUR fodrászokon keresztül értékesítjük. Ez sok megélhetésüket megmentette, mivel a szalon bezárása ellenére átadási szolgáltatással tudták értékesíteni a termékeket. ”Sok kisebb kiskereskedő számára az online bolt felállítása jelenti a megmentést. Az előrejelzések szerint a Corona jelentős lendületet ad számunkra a digitalizálásban. Luger: "Most fontos, hogy magabiztos legyünk és nyitottak legyünk az új ötletekre és fejlesztésekre."
Greenpeace felmérés: Zöld rekonstrukcióhoz
A megkérdezettek 84 százaléka egyértelművé teszi, hogy a gazdaság újjáépítéséhez felhasznált adópénzeknek mindig hozzá kell járulniuk az éghajlati válság leküzdéséhez.
A válaszadók háromnegyede számára egyértelmű, hogy a segélycsomagokat elsősorban azoknak a vállalatoknak kell megkapniuk, amelyek hozzájárulnak a területükön történő CO2-kibocsátás csökkentéséhez.
Ez azt mutatja, hogy válság idején az osztrák lakosság nemcsak ökológiai, hanem társadalmi megoldásokat is követel a kormánytól: A válaszadók nulla toleranciát mutattak azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek állami támogatásban részesülnek, és nem tartják be a tisztességes munkakörülményeket. 90 százaléka tartja ezt tilosnak.
Fotó / Videó: Shutterstock.
