klímaváltozás a bíróságon

Clara Mayer beperli a VW-t. A klímaaktivista (20) messze nem az egyetlen vállalkozó Klímabűnösök most bíróság előtt hoz. A legfelsőbb bíróhoz fordulás talán felváltja a demókat vagy a petíciókat a jövőben? És pontosan mi a legjobb eredménye egy ilyen folyamatnak?

„Egy nap nem ébredtem fel, és nem volt kedvem beperelni a VW-t” – magyarázza rögtön Clara Mayer. De most annak kell lennie. Az éves közgyűlésen elhangzott érzelmes beszédük és számos bemutató ellenére az autóipari csoport még mindig 95 százalékban belső égésű motorokat gyárt. Most le akarja venni róla ezt a hosszan tartó köpenyt. Harcolj az oldalán Greenpeace. Nem ok nélkül: "A jövő generációinak szabadságjogairól van szó. Fiatal klímaaktivistaként Clara ezt a legjobban magának követelheti meg” – mondja Marion Tiemann, a kampány egyik tagja.

Ez az első ilyen per Németországban. Az USA-ban az aktív állampolgári részvétel elvét régóta kombinálják a jogorvoslati lehetőségekkel. Már több mint 1.000 klímaper folyik ott, és egy kifejezés ezekre: klímaper. Európában az ilyen típusú perek csak rövid ideig ismertek, mert hosszú ideje ez adta az alaphangot a környezetvédelmi jognak – mondja Markus Gehring ügyvéd. A VW-ügy nem okoz meglepetést a környezetvédelmi jogi szakértőnek. A Cambridge-i Egyetem oktatója tanít. A Nemzetközi Fenntartható Fejlődés Jogi Központ (CISDL) konferenciáit is szervezi, hogy eszmét cseréljen a világ minden tájáról érkező klímavédelmi szakértőkkel.

A hangulatnak megfelelőnek kell lennie

A sikerhez előfeltételekre van szükség. „A pernek tükröznie kell a társadalom általános hangulatát. Elvégre arról van szó, hogy a bírót meg kell győzni egy meglévő jogi keret viszonylag progresszív értelmezéséről” – mondja Gehring. Ez most a klímaváltozás esetében is így van, nem utolsósorban a Pénteken a jövőért-Mozgás és sok új tudás. A társadalmi konszenzus itt csaknem 15 évig tartott. A törvényekre várni egyébként nem megoldás. "A cégeket felelősségre kell vonni, mielőtt a törvényhozás cselekszik, ami mögé néhányan még el is bújnak."

A legfelsőbb bíró nem tudja helyettesíteni a jogalkotó szerepét: „De meg tudja mutatni azokat a pontokat, ahol alulmarad.” És Európa legkiválóbb rendfenntartó tisztjei láthatóan ezt akarják jelenleg megtenni. Konkrétan valósítják meg a párizsi klímavédelmi megállapodás hosszú távú céljait. És ez annak ellenére, hogy alig tartalmaz kötelező érvényű kötelezettségeket. Hogy csak két példát említsünk: Angliában például a Fellebbviteli Bíróság leállította a Heathrow repülőtér bővítését, amelyet a parlament jóváhagyott. Eközben Németországban a Szövetségi Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a kormánynak javítania kell a klímavédelmi törvényen. Mégpedig a fiatalabb generációk szabadságjogainak védelmében. Ez utóbbi alapvető ítélet, a magánperek vonatkozásában is, mondja Gehring: "Sok bíróság a továbbiakban nem tekinti a klímaváltozást "is futónak".

a logika törvénye

Az, hogy ma már egyre több klímabűnöst perelnek be cégek között – nem sokkal azután, hogy a VW, a BMW és a Mercedes is kapott egyet, új, de ennek logikus következménye. Tiemann civil szervezet képviselője számára irányadó ítélet született: a Shell ellen. Hágában a Greenpeace részvételével működő olajcégnek idén 2-ig jelentősen csökkentenie kellett CO2030-kibocsátását. A legjobb eredmény a VW esetében? „Ha a csoport 2030-tól leállítaná a belsőégésű motoros autók értékesítését világszerte, és addigra drasztikusan csökkenne a termelés.” Tiemann hozzáteszi, hogy még ha csak az igények egy része teljesül is, a per sikeresnek tekinthető: „Ez nem azt jelenti, hogy hogy megbukott. Általában több, egymásra épülő perre van szükség ahhoz, hogy úttörő ítéletek születhessenek.”

Gehring ügyvéd megállapító ítéletet vár, akárcsak a Shell-ügyben. És az azt jelenti? „A csoportnak igazolnia kell a belső égésű motorok további gyártását az éghajlatváltozással szemben. Ezt már most sikernek tartom.” Apropó: Az ilyen perek sikere nincs előre beprogramozva: „A többségnél a bírák nem látják magukat abban a helyzetben, hogy megértsék a felperesek progresszív értelmezéseit. Csak többet tudunk meg a megnyert perekről” – mondja az ügyvéd.

És a jövő?

A jövőben nem kell többé utcára vonulnunk? Ez automatikusan pert jelent petíció helyett? Nem, mondja Tiemann, a célok eltérőek: "Egy petíciónak nincs jogi befolyása, de világossá tehetem, hogy sokan állnak a kérésem mögött. A demonstrációk hozzájárulnak ahhoz, hogy egy téma elsősorban társadalmilag releváns legyen.” És Gehring ügyvéd? Azt mondja: „30 éve ismerjük a polgári mozgalom és a perek kölcsönhatását. Gondoljunk csak a polgári kezdeményezésekre, amelyek esetében a jogi lépések olyan környezetkárosító projektekkel szemben, mint a hulladékégetők, nem újdonság."

Újdonság azonban, hogy a jövőben még több, magas CO2-kibocsátást okozó vállalatnak kell elszámolnia azzal, hogyan kezeli a klímaváltozást. Ki van a listán? „Egyrészt a közlekedési szektor, a hajózás, a légitársaságok, másrészt az energiaintenzív termelési terület, ahol üveget, cementet, acélt dolgoznak fel, valamint állami energiaszolgáltatók” – mondja Gehring. És akkor ott van az emberi jogok tétlenség általi megsértése a klímaváltozással kapcsolatban, ami még több per alapja lehet. „Kreatívnak kell lenni, de a nemzeti jogtól függően mindig lesz több érintkezési pont. A vállalatok jól tennék, ha gyorsan bevezetnék a klímasemleges gondolkodásmódot.” És Clara Mayer? Egyszerűen mondja: "Ez a per csak egy újabb lépés a tiltakozásban."

AZ INTÉZKEDÉS OKAI
"Az enyhítés elmulasztása"
Perek indulnak el, amikor az államok vagy vállalatok nem korlátozzák az éghajlatváltozást. Ebben az esetben egyrészt a polgárok vagy civil szervezetek beperlik a kormányokat a klíma fokozottabb védelme érdekében. Hollandia egy sikeres példát ad erre: az ottani legfelsőbb bíróság egy panasznak adott igazat, miszerint az elégtelen klímavédelem sérti az emberi jogokat. Másrészt a kormányok vagy a civil szervezetek beperelik a nagy CO2-kibocsátókat, hogy fokozottabb éghajlatvédelmet kérjenek, vagy kártérítést kérjenek az éghajlat védelmének elmulasztásáért. Például New York városa beperelte a BP, a Chevron, a Conoco Phillips, az Exxon Mobil és a Royal Dutch Shell olajtársaságokat, amiért tudatosan kisebbítették a klímaváltozásért való felelősségüket, és kárt okoztak a városnak. Ide tartozik Saul Luciano Lliuya perui gazdálkodó ügye is, aki a Greenpeace segítségével pereli be az RWE energiaszolgáltatót, ami jelenleg a médiában nagy figyelmet kap.
"Az alkalmazkodás kudarca"
Ide tartoznak azok a perek, amelyekben államok vagy cégek nem készülnek fel kellőképpen a klímaváltozás által okozott elkerülhetetlen (fizikai) kockázatokra és esetleges károkra. Példa erre a kanadai ontariói lakástulajdonosok, akik 2016-ban beperelték a kormányt, amiért nem védték meg őket eléggé az árvíz ellen.
"A nyilvánosságra hozatal elmulasztása"
Itt azokról a cégekről van szó, amelyek nem adnak kellő információt a klímaváltozásról és az ebből fakadó kockázatról a vállalat, de a befektetők számára sem. Ide tartoznak a befektetők cégekkel szemben indított perei, de maguk a cégek tanácsadóikkal, például hitelminősítő intézetekkel szemben indított perei is.

Fotó / Videó: Shutterstock.