Az emberiség, az ellátásbiztonság és a politikai kudarc között

Meglepő egység uralkodik az ukrajnai orosz agressziós háborút tekintve. Meglepő, mert a dolgok egészen másképp fognak alakulni: a háború egyértelmű elutasítása Európában nem titkolhatja, hogy a menekültek befogadására való hajlandóság valószínűleg gyorsan ismét lendületet vesz.

Legutóbb az osztrák ÖVP kancellár, Nehammer lépett ki tavaly decemberben: A koronajárvány és az afganisztáni polgárháború kellős közepén embertelenséget mutatott és távozott többek között Deportálják a jól honosított iskolás gyerekeket. Helene-Monika Hofer aktivista: „A politikát nem szabad emberi életek hátán csinálni. Felelőtlenség embereket repülőgépre kényszeríteni egy világjárvány kellős közepén, hogy egy polgárháborúba keveredett országba vigyék őket.”

Az EU számára az ukrán háború új kezdetet jelent emberiesség és szolidaritás szempontjából. Tartani fog az aggodalom? Az ukrán menekülteket igazságosan osztják el az európai országok között? Eddig soha nem működött igazán: emlékszünk a Szíriából érkező menekültáradatra. Hoz Moria menekülttábor. emberek hidegben és koszban. És emlékszünk Európa védekező magatartására, és főleg az osztrák ÖVP embertelenségi politikájára.

Az ukrán háború azonban Európa ellátásbiztonságát is veszélyezteti. Itt áll bosszút a fenntarthatóság iránti elkötelezettség hiánya. Túl sokáig ragaszkodott a fosszilis tüzelőanyagokhoz, a terjeszkedéshez Szélenergia és Napelemek megfékezve – saját politikai ügyfélkörük számára. Következtetés: 2022-ben, a klímaválság kellős közepén Európa és Ausztria még mindig rendkívül nagy mértékben függ a gáztól, és félnie kell saját ellátásáért. Az EU tehát az utolsó volt Atomenergia a válasz a fenntartható energia kérdésére. Njet, Putyin az Európa szennyezettsége miatti aggodalmát tanítja nekünk.

De nem a gáz az egyetlen probléma. Az importtól való függőség szinte észrevétlenül és politikailag tagadva folyamatosan nőtt az elmúlt években. Mindeközben az önellátásra sok területen nem terjed ki, nem csak Ausztriában. A Greenpeace jelenlegi jelentése szerint az Ausztriában szükséges zöldségeknek csak 58 százalékát, gyümölcsöknek pedig 46 százalékát termesztik. Óriási a hústúltermelés.

Új egészségügyi miniszterünk, Johannes Rauch megmutatja, mi a tét: feladatának tekinti Ausztria felkészítését egy esetleges őszi koronamutációra. Nem számít, hogy jön-e vagy sem. A klímaválságra vonatkoztatva a politikai kudarc azt mutatja: Ausztria valójában semmire nincs felkészülve. A banánköztársaság már csak a 36. helyen áll a klímavédelmi indexben, az alternatív energiaforrásokat csak az elmúlt évtizedekben tétova tolták. Az olajfűtést viszont tavalyig továbbra is adópénzből támogatták. A sikeres politika másképp néz ki. Ez a jövőnkbe kerülhet.

Fotó / Videó: opció.