Jelentés: Az orosz gáz teljes kivonása gazdaságilag indokolt lenne

írta Martin Auer

Hogyan érintené az osztrák gazdaságot az orosz földgáz fokozatos kivonása? A közelmúltban megjelent jelentés a Complexity Science Hub Bécs után1. A válasz dióhéjban: észrevehető, de kezelhető, ha az uniós országok együttműködnek.

Ausztria éves gázfogyasztásának 80 százalékát Oroszországból importálja. Az EU körülbelül 38 százalékát. A gáz hirtelen meghiúsulhat, vagy azért, mert az EU behozatali embargót rendelt el, vagy azért, mert Oroszország leállította az exportot, vagy azért, mert az ukrajnai katonai konfliktus következtében megsérültek a vezetékek.

A jelentés két lehetséges forgatókönyvet vizsgál: Az első feltételezi, hogy az EU-országok együtt dolgoznak a probléma közös megoldásán. A második forgatókönyv azt feltételezi, hogy az érintett országok egyénileg és koordinálatlanul cselekszenek.

2021-ben Ausztria 9,34 milliárd köbméter földgázt fogyasztott. Ha nem lesz orosz gáz, akkor 7,47 milliárd hiányzik. Az EU a meglévő csővezetékeken keresztül további 10 milliárd köbmétert, LNG formájában pedig 45 milliárd köbmétert szerezhet be az Egyesült Államokból vagy az Öböl-államokból. Az EU 28 milliárd m³-t vehet el a tárolókból. Ha az uniós államok összehangoltan működnének együtt, minden országnak 17,4 százaléka hiányozna korábbi fogyasztásából. Ausztria számára ez 1,63 milliárd m³ mínuszt jelent idén (június 1-től).

Az össze nem egyeztetett forgatókönyv szerint minden tagország a hiányzó gázt a nemzetközi piacokon próbálná megvásárolni. Ezzel a feltételezéssel Ausztria 2,65 milliárd m³-t tudna elárverezni. Ebben a forgatókönyvben azonban Ausztria saját maga ártalmatlaníthatná tárolóját, és további 1,40 milliárd m³-t vonhatna ki. E forgatókönyv szerint Ausztria 3,42 milliárd m³-ből hiányozna, ami 36,6 százalék lenne.

A tanulmány azt feltételezi, hogy 700 MW gáztüzelésű erőműveket lehet rövid távon olajmá alakítani, amivel az éves gázfogyasztás mintegy 10,3 százalékát lehet megtakarítani. A viselkedésbeli változások, például a szobahőmérséklet 1°C-kal történő csökkentése az otthonokban 0,11 milliárd m³ megtakarítást eredményezhet. A csökkentett fogyasztás további 0,11 milliárd köbméterrel csökkentené a vezetékes infrastruktúra működtetéséhez szükséges gázmennyiséget is.

Ha az EU-országok összefognak, Ausztriának 0,61 milliárd m³ hiánya lenne a következő évben, ami az éves fogyasztás 6,5 százaléka lenne. Ha minden ország önállóan lépne fel, Ausztriának 2,47 milliárd m³ hiánya lenne, ami az éves fogyasztás 26,5 százaléka lenne.

A védett fogyasztók (háztartások és erőművek) ellátása után a fennmaradó gázt az iparhoz rendelik. Az összehangolt forgatókönyvben a normál szinthez képest csak 10,4 százalékkal, koordinálatlan forgatókönyvben viszont 53,3 százalékkal kellene csökkentenie a gázfogyasztást az iparágnak. Ez első esetben 1,9 százalékos, rosszabb esetben 9,1 százalékos termeléscsökkenést jelentene.

A jelentés szerint a veszteségek lényegesen kisebbek lennének, mint a Covid-19 első hullámának gazdasági hatásai az első forgatókönyv szerint. A második forgatókönyv szerint a veszteségek hasonlóak lennének, de még mindig kisebbek, mint az első koronahullám veszteségei.

A gázbehozatali tilalom hatása nagymértékben függ a meghozott ellenintézkedésektől. A jelentés kulcspontként említi a gázellátási politika uniós szintű koordinációját, az erőművek nyári időszakban történő más tüzelőanyagra való átállásának előkészítését, a termelési folyamatok átállításának ösztönzőit, a fűtési rendszerváltás ösztönzését, a megújuló energiatechnológiákba történő beruházások ösztönzését, a termelési folyamatok ösztönzését. a lakosságot, hogy aktívan vegyenek részt a gázmegtakarításban.

Összefoglalva a jelentés a következőképpen zárul: "Tekintettel a háború által okozott hatalmas károkra, az orosz gázra vonatkozó EU-szerte érvényes importembargó gazdaságilag életképes stratégia lehet."

borítókép: Boevaya mashina: Gazprom főépület Moszkvában, a Wikimédián keresztül, CC-BY

1 Anton Pichler, Jan Hurt*, Tobias Reisch*, Johannes Stangl*, Stefan Thurner: Ausztria orosz földgáz nélkül? A gázellátás hirtelen leállásának várható gazdasági hatásai és azok mérséklésének stratégiái.
https://www.csh.ac.at/wp-content/uploads/2022/05/2022-05-24-CSH-Policy-Brief-Gasschock-Fin-Kurzfassung-DE.pdf.
A teljes jelentés:
https://www.csh.ac.at/wp-content/uploads/2022/05/2022-05-24-CSH-Policy-Brief-Gas-Shock-Long-Version-EN.pdf