ég magas
A környezetgazdálkodási rendszerek széles körű bevezetésével a közszektor példát akar mutatni. Ausztriában már több mint 1000 szervezet van tanúsítva az ISO 14001 környezetvédelmi vezetési szabvány szerint - ideértve a vállalatokat, a kkv-kat, a nem kormányzati szervezeteket és a hatóságokat. A minőségi osztrák környezetvédelmi szakértő, Axel Dick elmagyarázza, hogyan működnek a környezetgazdálkodási rendszerek a vállalatokban, miért van szükség a belső és külső auditorokra, és miért kell az egyes szervezeteknek meghatározniuk saját környezetvédelmi céljaikat.
A 106/107. Oldalon található kormányprogramban van egy olyan projekt, amelyre eddig alig figyeltek meg a média figyelmét. A cím alatt: "Az állami szektor megmutatja! Klíma-semleges adminisztráció ”, a környezetgazdálkodási rendszerek átfogó bevezetését tervezik. „Világszerte több mint 300.000 14001 szervezet tanúsítással rendelkezik az ISO 1000 szabvány szerint a környezetgazdálkodási rendszerekre vonatkozóan, és ez a tendencia egyre növekszik. Ausztriában több mint 14001 szervezet működik az ISO 250 szerint, és több mint XNUMX szervezet van az EMAS szerint kiértékelve ”- magyarázza Axel Dick, az üzleti fejlesztési környezet és energia, a CSR, a minőségi Ausztria megbízott tisztviselője. A Quality Austria szakemberei felelnek a külső könyvvizsgálók minősítéséért, és például képzik a belső auditorokat is. Hat pont alapján a szakértő felvázolja, hogyan működik a környezetgazdálkodási rendszer bevezetése a vállalatok számára, és milyen előnyöket kínálnak.
Ki valósíthat meg egy környezetgazdálkodási rendszert?
Az ISO 14001-ben csak a szervezeteket említik. Ez azonban vállalatokat, valamint kkv-kat, nem kormányzati szervezeteket, szövetségeket vagy akár állami intézményeket jelent, méretüktől függetlenül. Például az alsó-ausztriai egyes kerületi hatóságok már úttörők a közigazgatásban.
Egyébként mi a környezetgazdálkodási rendszer?
Az alapszerkezetet általában az ISO 14001 szabvány határozza meg. A környezetgazdálkodási rendszer elvileg olyan projektként működik, amelyben a személyes felelősség és a szervezet egyénisége nagy szerepet játszik. A környezeti teljesítmény szisztematikus, objektív és rendszeres értékeléséről szól. Maga a norma nem határozza meg az elérendő minimumszabályokat vagy kulcsfontosságú értékeket. Mindegyik vállalat meghatározza környezetvédelmi politikájában saját céljait, amelyeket ezt követően a jogi követelmények mellett végre kell hajtani. A kockázatalapú gondolkodás, a vezetés, a szervezet kontextusának figyelembevétele, a dokumentált információk például kulcsfontosságú témák ebben a szabványban. A szervezetek a folyamatos fejlesztés és továbbfejlesztés mellett is elkötelezettek.
Meddig tart a bevezetés?
Ez a szervezet méretétől, a személyes céljaitól és a befektetett időtől függően változik. A gyakorlatban ez körülbelül hat-tizenkét hónapot vesz igénybe.
Milyen előnyei vannak ennek egy vállalat számára?
A környezetgazdálkodási rendszerek nemcsak a természet védelmét szolgálják, hanem a költségeket is megtakarítják, optimalizálják a működési folyamatokat, fontos külső jelhatással járnak, és jogi biztonságot teremtenek a vezetés számára. Egyre több üzleti partner, alkalmazott és nagyközönség nagy hangsúlyt fektet a környezettudatos viselkedésre. Az ISO 14001 lehetőséget kínál arra, hogy független intézmények tanúsítsák, mint például a Quality Austria. Azokat a személyeket, akik általában évente egyszer végzik el az ellenőrzést, külső könyvvizsgálónak nevezzük. Magukban a vállalatokban vannak speciálisan képzett alkalmazottak is - ezek az úgynevezett környezetvédelmi tisztviselők vagy környezetvédelmi vezetők és belső ellenőrök rendszeresen ellenőrzik, hogy teljesülnek-e a követelmények és a célok.
Mely környezeti szempontokat kell figyelembe venni?
Az ISO 14001 szerint számos környezeti hatást meg kell vizsgálni, hogy azok relevánsak-e az adott vállalat számára. Ide tartoznak például a légkörbe történő kibocsátások, a vízbe történő kibocsátás, az energia, a talaj és a nyersanyagok fogyasztása vagy hulladék keletkezése. Az ipari vállalatokkal szemben például a vízbe történő elvezetés aligha lesz releváns. Ezért is olyan fontos, hogy külön célokat tűzzünk ki. A céltól és a feladatoktól függően más környezeti szempontok és hatások relevánsak lehetnek az adminisztrációban.
Ki hozza létre a környezetgazdálkodási rendszert, és milyen tanfolyamok vannak?
Elvben az érintett vállalatok valamennyi alkalmazottját be kell vonni, ideértve a vezetést is. A környezetvédelmi rendszer tisztviselője azonban központi szerepet játszik. A munkavállalók a tanfolyamokon megszerezhetik a szükséges ismereteket, és ezen személyi igazolásokat háromévente meg kell újítani. Többek között azt tanítja, hogy miként állítják fel és tartják fenn a környezetvédelmi vezetési rendszert, és hogyan kell elvégezni a belső ellenőrzéseket. Támogatják a vezetést, motiválják és kiképzik a többi alkalmazottat, és fontos kapcsolattartók. Ezen kívül számos egyéb képzés is zajlik a környezetvédelem területén, például energiaügyi tisztviselők, hulladékkezelők vagy környezetvédelmi vezetők számára, akik folyamatosan fejlesztik a környezetgazdálkodási rendszert.
AZ AUSZTRIA OPCIÓJÁNAK HOZZÁJÁRULÁSA
Ezt a bejegyzést az Option Community hozta létre. Csatlakozz és tegye közzé az üzenetet!