Az EU ellátási láncról szóló törvénye: további szigorítások szükségesek | Támadja meg Ausztriát

Háromszori elhalasztás után az EU Bizottság ma végre bemutatta az uniós ellátási láncról szóló törvény tervezetét. Az osztrák civil társadalom azt követeli, hogy az emberi jogok megsértése és a környezeti károk által érintettek jobban támogassák őket.

A ma bemutatott uniós ellátási láncról szóló törvénnyel az EU Bizottsága fontos mérföldkövet jelölt meg az emberi jogok és a környezet védelmében a globális ellátási láncok mentén. „Az EU ellátási láncról szóló törvénye elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy végre véget vessünk az önkéntes kötelezettségvállalások korszakának. Ám ahhoz, hogy az emberi jogok megsértése, a kizsákmányoló gyermekmunka és a környezetünk pusztítása többé ne legyen napirend, az EU-irányelv nem tartalmazhat olyan kiskapukat, amelyek aláássák a szabályozást” – figyelmeztet Bettina Rosenberger, az Európai Unió Hivatalos Lapja. „Az emberi jogoknak törvényekre van szüksége!” kampány. amely szintén az Attac Austria-hoz tartozik.

Az ellátási láncra vonatkozó törvény a vállalatok kevesebb mint 0,2%-ára vonatkozik majd

Az EU ellátási láncról szóló törvénye az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 150 millió eurós éves forgalmú cégekre vonatkozik majd. Azoknak a vállalatoknak, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a jövőben emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást kell végrehajtaniuk. Ez egy kockázatelemzés, amely az emberi jogok megsértésének és a környezeti károk megelőzésének fontos eszköze, az irányelv a teljes ellátási láncra és minden ágazatra kiterjed. Az olyan magas kockázatú ágazatokban, mint a ruhaipar és a mezőgazdaság, az ellátási láncról szóló törvény legalább 250 alkalmazottra és 40 millió eurós forgalomra vonatkozik. A kkv-kat nem érinti az ellátási láncról szóló törvény. "Sem az alkalmazottak száma, sem az eladások nem relevánsak az emberi jogi jogsértések szempontjából, amelyeket a cégek az ellátási láncukban rejtenek" - reagált Rosenberger értetlenül.

„Így az EU ellátási láncról szóló törvénye a vállalatok kevesebb mint 0,2%-ára vonatkozik majd az EU területén. De tény: a meghatározott kritériumoknak nem megfelelő cégek is részt vehetnek az emberi jogok megsértésében, kizsákmányolhatják a dolgozókat és tönkretehetik környezetünket, ezért olyan hosszú távú intézkedésekre van szükség, amelyek minden vállalatot érintenek” – mondja Rosenberger.

A polgári jogi felelősség fontos, de az akadályok továbbra is fennállnak

Jelentős előrelépés történt azonban a felelősség polgári jogi rögzítése révén. A polgári jogi felelősség az egyetlen módja annak, hogy a globális déli országok emberi jogi megsértésének áldozatai kártérítést kapjanak. Az érintett felek panasszal élhetnek az uniós bíróság előtt. A tiszta szankciók az államot illetik, és nem jelentenek jogorvoslatot az érintettek számára.Ez a felelősség jelenleg hiányzik a német ellátási láncról szóló törvényből. Más jogi akadályok azonban továbbra is fennállnak, amelyekkel a tervezet nem foglalkozik, mint például a magas bírósági költségek, a rövid határidők és az érintettek korlátozott hozzáférése a bizonyítékokhoz.

„Annak érdekében, hogy az emberi jogok és a környezet valóban fenntartható és átfogó módon védve legyen a globális ellátási láncokban, az EU ellátási láncról szóló törvénye továbbra is kiterjedt finomhangolásra és átfogó alkalmazásra szorul minden vállalat számára. A civil társadalom támogatni fogja ezt az Európai Bizottsággal, a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatandó további tárgyalásokon” – mondja Bettina Rosenberger, kitekintést adva.

Az „Emberi jogokhoz törvényekre van szükség!” kampányt a Szerződés Szövetsége támogatja, és az ellátási láncról szóló törvényt Ausztriában és az EU-ban, valamint az ENSZ üzleti és emberi jogi megállapodásának támogatását kéri. A Társadalmi Felelősségvállalási Hálózat (NeSoVe) koordinálja a kampányt.