A nagy átalakítás: APCC Special Report Structures for a klímabarát élet

Nem könnyű Ausztriában klímabarát módon élni. A társadalom minden területén, a munkától és a gondozástól a lakhatásig, a mobilitásig, a táplálkozásig és a szabadidőig messzemenő változásokra van szükség annak érdekében, hogy hosszú távon mindenki számára lehetővé tegyük a jó életet anélkül, hogy túllépnénk a bolygó határait. Az e kérdésekkel kapcsolatos tudományos kutatások eredményeit a legjobb osztrák tudósok gyűjtötték össze, tekintették meg és értékelték két éven keresztül. Így született ez a riport, a válasz adnia kellene kérdésre: Hogyan lehet az általános társadalmi viszonyokat úgy kialakítani, hogy klímabarát életet lehessen megvalósítani?

A jelentéssel kapcsolatos munkát dr. Ernest Aigner, aki egyben a jövő tudósa is. Martin Auerrel, a Scientists for Future munkatársával adott interjújában tájékoztatást ad a jelentés eredetéről, tartalmáról és céljairól.

Első kérdés: Milyen előéletű, milyen területeken dolgozik?

Tavaly nyárig a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetem Társadalom-gazdaságtan tanszékén dolgoztam. Előéletem ökológiai közgazdaságtan, ezért sokat dolgoztam a klíma, a környezet és a gazdaság határfelületén - különböző nézőpontokból - és ezzel összefüggésben éppen az elmúlt két évben - 2020-tól 2022-ig - a „Struktúrák egy klímabarát életért” közös szerkesztésben és koordinációban. Most itt vagyokHealth Austria GmbH“ a „Klíma és egészség” részlegen, ahol a klímavédelem és az egészségvédelem kapcsolatán dolgozunk.

Ez az APCC, az osztrák klímaváltozási testület jelentése. Mi az APCC és ki az?

Az APCC úgyszólván osztrák megfelelője a Kormányközi Panel on Climate Change, németül „Klíma Világtanács”. Az APCC ehhez kapcsolódik ccca, ez az ausztriai klímakutatási központ, és ez teszi közzé az APCC-jelentéseket. Az első, 2014-ből egy általános jelentés volt, amely az ausztriai klímakutatás helyzetét foglalta össze oly módon, hogy a döntéshozók és a közvélemény értesüljön arról, hogy a tudomány mit mond a tágabb értelemben vett éghajlatról. Az egyes témákkal foglalkozó különjelentések rendszeres időközönként jelennek meg. Volt például különjelentés a „Klíma és turizmus” címmel, majd az egészség témájában, a nemrég megjelent „Struktúrák a klímabarát életért” pedig a struktúrákra fókuszál.

Szerkezetek: mi az „út”?

Mik azok a "struktúrák"? Ez borzasztóan elvontnak hangzik.

Pontosan, borzasztóan elvont, és persze sokat vitatkoztunk már róla. Azt mondanám, hogy ennek a jelentésnek két dimenziója különleges: az egyik az, hogy társadalomtudományi jelentés. Az éghajlatkutatást gyakran nagyon erősen befolyásolják a természettudományok, mert meteorológiával, geotudományokkal és így tovább foglalkozik, és ez a jelentés nagyon egyértelműen a társadalomtudományokhoz kötődik, és azt állítja, hogy a struktúráknak meg kell változniuk. A struktúrák pedig mindazok a keretfeltételek, amelyek a mindennapi életet jellemzik, és lehetővé tesznek bizonyos cselekvéseket, lehetetlenné tesznek bizonyos cselekvéseket, bizonyos cselekvéseket javasolnak, és hajlamosak arra, hogy más cselekvéseket ne javasoljanak.

Klasszikus példa erre az utca. Először az infrastruktúrára gondolna, vagyis mindenre, ami fizikai, de utána ott van a teljes jogi keret, vagyis a jogi normák. Utcává változtatják az utcát, és így a jogi keret is struktúra. Ekkor természetesen az úthasználat egyik feltétele az autó birtoklása, illetve a vásárlás lehetősége. Ebben a tekintetben az árak is központi szerepet játszanak, az árak és az adók, támogatások, ezek is egy struktúrát képviselnek.Másik szempont persze, hogy az utakat vagy az autós úthasználatot pozitívan vagy negatívan jelenítik meg – hogyan beszélnek róluk . Ebben az értelemben beszélhetünk mediális struktúrákról. Persze az is közrejátszik, hogy ki vezeti a nagyobb autókat, ki a kisebbeket, ki biciklizik. Ebben a tekintetben a társadalmi és térbeli egyenlőtlenség is szerepet játszik a társadalomban – vagyis hogy hol élsz és milyen lehetőségeid vannak. Ily módon társadalomtudományi szempontból szisztematikusan át lehet dolgozni a különféle struktúrákon, és felteheti magának a kérdést, hogy az adott tantárgyi területeken ezek a struktúrák mennyiben nehezítik vagy könnyítik meg a klímabarát életet. És ez volt a jelentés célja.

Négy nézőpont a szerkezetekről

A jelentés egyrészt cselekvési területek, másrészt megközelítések szerint épül fel, pl. B. a piacról vagy a nagy horderejű társadalmi változásokról vagy technológiai újításokról. Kifejtenéd ezt egy kicsit bővebben?

Perspektívák:

piaci perspektíva: Árjelzések a klímabarát életért…
innovációs perspektíva: termelési és fogyasztási rendszerek társadalmi-technikai megújítása…
Telepítési perspektíva: Szállítási rendszerek, amelyek elősegítik az elégséges és rugalmas gyakorlatokat és életmódokat…
társadalom-természet perspektíva: ember és természet kapcsolata, tőkefelhalmozás, társadalmi egyenlőtlenség...

Igen, az első részben különböző megközelítéseket és elméleteket ismertetünk. Társadalomtudományi szempontból egyértelmű, hogy a különböző elméletek nem jutnak ugyanarra a következtetésre. Ebből a szempontból a különböző elméletek különböző csoportokra oszthatók. A jelentésben négy csoportot, négy különböző megközelítést javasolunk. A nyilvános viták egyik megközelítése az ármechanizmusokra és a piaci mechanizmusokra való összpontosítás. A második, amely egyre nagyobb figyelmet kap, de nem olyan hangsúlyos, a különböző ellátási mechanizmusok és szállítási mechanizmusok: ki biztosítja az infrastruktúrát, ki biztosítja a jogi keretet, ki biztosítja a szolgáltatások és áruk ellátását. A harmadik perspektíva, amelyet a szakirodalomban azonosítottunk, a tágabb értelemben vett innovációkra való összpontosítás, azaz egyrészt természetesen az innovációk technikai vonatkozásai, de az ehhez kapcsolódó összes társadalmi mechanizmus is. Például az elektromos autók vagy az e-robogók létrejöttével nemcsak a technológia, amelyen alapulnak, hanem a társadalmi feltételek is megváltoznak. A negyedik dimenzió, a társadalom-természet perspektívája, ez az az érv, hogy figyelni kell a nagy gazdasági és geopolitikai és társadalmi hosszú távú trendekre. Aztán kiderül, hogy a klímapolitika sok tekintetben miért nem olyan sikeres, mint azt remélni lehetne. Például növekedési korlátok, de geopolitikai helyzetek, demokratikus-politikai kérdések is. Tehát hogyan viselkedik a társadalom a bolygóval, hogyan értjük a természetet, tekintjük-e a természetet erőforrásnak, vagy a természet részének tekintjük magunkat. Ez lenne a társadalom-természet nézőpontja.

A cselekvési területek

A cselekvési területek ezen a négy szemponton alapulnak. Vannak olyanok, amelyekről gyakran esik szó a klímapolitikában: a mobilitás, a lakhatás, a táplálkozás, és még sok más, amiről nem esett olyan gyakran szó, mint például a keresőmunka vagy a gondozási munka.

Működési területek:

Lakhatás, táplálkozás, mobilitás, keresőtevékenység, gondozási munka, szabadidő és szabadság

A jelentés ezután megpróbálja azonosítani azokat a struktúrákat, amelyek ezeket a cselekvési területeket jellemzik. Például a jogi keret határozza meg, hogyan élnek a klímabarát emberek. Az irányítási mechanizmusok, például a föderalizmus, kinek milyen döntési jogköre van, milyen szerepe van az EU-nak, meghatározóak abban, hogy milyen mértékben érvényesül a klímavédelem, vagy milyen jogilag kötelező érvényű klímavédelmi törvény kerül bevezetésre – vagy sem. Aztán megy tovább: a gazdasági termelési folyamatok vagy a gazdaság mint olyan, a globalizáció mint globális struktúra, a pénzügyi piacok mint globális struktúra, a társadalmi és területi egyenlőtlenség, a jóléti állami szolgáltatások biztosítása, és persze a területi tervezés is fontos fejezet. Oktatás, hogyan működik az oktatási rendszer, hogy a fenntarthatóságra is irányul-e vagy sem, milyen mértékben tanítják a szükséges készségeket. Aztán ott van a média és az infrastruktúra kérdése, hogyan épül fel a médiarendszer, és milyen szerepet játszanak az infrastruktúrák.

Olyan struktúrák, amelyek akadályozzák vagy elősegítik a klímabarát fellépést minden cselekvési területen:

Jog, kormányzás és politikai részvétel, innovációs rendszer és politika, áru- és szolgáltatáskínálat, globális áruláncok és munkamegosztás, monetáris és pénzügyi rendszer, társadalmi és területi egyenlőtlenség, jóléti állam és klímaváltozás, területrendezés, média diskurzusok és struktúrák, oktatás és tudomány, hálózati infrastruktúrák

Az átalakulás útjai: hogyan jutunk el innen oda?

Mindez a perspektíváktól kezdve a cselekvési területeken át a struktúrákig egy utolsó fejezetben összekapcsolódik, hogy átalakulási utakat alakítsanak ki. Szisztematikusan dolgozzák fel, hogy mely tervezési lehetőségek rejlenek az éghajlatvédelem előmozdítására, amelyek kölcsönösen stimulálják egymást ott, ahol ellentmondások adódhatnak, és ennek a fejezetnek az a fő eredménye, hogy sok lehetőség rejlik a különböző megközelítések és a különböző tervezési lehetőségek összekapcsolásában. különböző szerkezetek együtt. Ezzel a jelentés egésze lezárul.

Lehetséges utak az átalakuláshoz

Irányelvek a klímabarát piacgazdasághoz (A kibocsátás és az erőforrás-felhasználás árazása, a klímakárosító támogatások eltörlése, a technológia iránti nyitottság)
Klímavédelem összehangolt technológiai fejlesztéssel (kormányzati koordinációjú technológiai innovációs politika a hatékonyság növelése érdekében)
Klímavédelem, mint állami rendelkezés (Államilag összehangolt intézkedések a klímabarát életvitel érdekében, pl. területrendezéssel, tömegközlekedési beruházással; törvényi szabályozás a klímakárosító gyakorlatok korlátozására)
Klímabarát életminőség a társadalmi innováció révén (társadalmi átorientáció, regionális gazdasági ciklusok és elegendőség)

A klímapolitika több szinten is megvalósul

A jelentés nagymértékben kapcsolódik Ausztriához és Európához. A globális helyzetet akkor kezelik, ha van interakció.

Igen, ebben a jelentésben az a különleges, hogy Ausztriára vonatkozik. Véleményem szerint az IPCC éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület jelentéseinek egyik gyenge pontja az, hogy mindig globális perspektívát kell kiindulniuk. Utána vannak alfejezetek is az adott régiókra, például Európára, de sok klímapolitika más szinten történik, legyen szó önkormányzati, kerületi, állami, szövetségi, EU-s... Tehát a jelentés erősen hivatkozik Ausztriára. Ez is a gyakorlat célja, de Ausztriát már a globális gazdaság részeként értelmezik. Ezért van egy globalizációról szóló fejezet és egy a globális pénzügyi piacokkal kapcsolatos fejezet is.

Azt is mondja, hogy „szerkezetek a klímabarát életért”, nem pedig a fenntartható életért. Az éghajlati válság azonban egy átfogó fenntarthatósági válság része. Történelmi ez, mert ez az Osztrák Klímaváltozási Testület, vagy más oka is van?

Igen, alapvetően ez az oka. Ez egy klímajelentés, így a hangsúly a klímabarát életmódon van. Ha azonban megnézzük az IPCC jelenlegi jelentését vagy a jelenlegi éghajlat-kutatást, akkor viszonylag gyorsan arra a következtetésre jutunk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátására való pusztán összpontosítás nem lesz hatékony. Ezért jelentési szinten úgy döntöttünk, hogy a Green Living fogalmát a következőképpen értelmezzük: "A klímabarát élet tartósan olyan klímát biztosít, amely lehetővé teszi a jó életet a bolygók határain belül." Ebben a felfogásban egyrészt hangsúlyt kap az a tény, hogy egyértelműen a jó életre van a hangsúly, ami azt jelenti, hogy az alapvető társadalmi szükségleteket biztosítani kell, az alapvető ellátást, az egyenlőtlenséget csökkenteni kell. Ez a társadalmi dimenzió. Másrészt ott van a bolygóhatárok kérdése, nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről van szó, hanem arról, hogy a biodiverzitás válsága is közrejátszik, vagy a foszfor-nitrát körforgás, stb., és ilyen értelemben a klímabarát az élet sokkal tágabb érthető.

Egy jelentés csak a politikának?

Kinek szól a jelentés? Ki a címzett?

Egyrészt a címzettek mindazok, akik olyan döntéseket hoznak, amelyek megkönnyítik vagy megnehezítik a klímabarát életet. Persze ez nem mindenkinél egyforma. Egyrészt mindenképpen a politika, főleg azok a politikusok, akiknek speciális hatáskörük van, nyilván a Klímavédelmi Minisztérium, de természetesen a Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium vagy a Szociális és Egészségügyi Minisztérium is, az Oktatási Minisztérium is. Tehát a vonatkozó technikai fejezetek az adott minisztériumokra vonatkoznak. De állami szinten is mindazok, akiknek megvan a tudásuk, közösségi szinten is, és persze a cégek is sok tekintetben döntenek arról, hogy a klímabarát életvitel lehetővé válik, vagy megnehezül. Nyilvánvaló példa, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő töltési infrastruktúrák. Kevésbé tárgyalt példa, hogy a munkaidő-beosztás egyáltalán lehetővé teszi-e a klímabarát életet. Tudok-e úgy dolgozni, hogy szabadidőmben vagy szabadságomban klímabarát módon tudjak mozogni, a munkáltató engedélyezi-e vagy engedi-e az otthoni munkavégzést, ez milyen jogokkal jár. Akkor ezek is címzettek...

A tiltakozás, az ellenállás és a nyilvános vita központi jelentőségű

...és persze a nyilvános vita. Mert ebből a jelentésből valójában teljesen világos, hogy a tiltakozás, az ellenállás, a nyilvános vita és a média figyelme kulcsfontosságú lesz a klímabarát életvitel megvalósításában. A jelentés pedig igyekszik hozzájárulni egy megalapozott nyilvános vitához. Azzal a céllal, hogy a vita a kutatás jelenlegi állására épüljön, viszonylag józanul elemezze a kiinduló helyzetet, és próbáljon meg egyeztetni a tervezési lehetőségeket és azokat összehangoltan megvalósítani.

És most olvassák a jelentést a minisztériumokban?

Ezt nem tudom megítélni, mert nem tudom, mit olvasnak a minisztériumokban. Különböző szereplőkkel tartjuk a kapcsolatot, néhány esetben már hallottunk arról, hogy az összefoglalót legalább elolvasták az előadók. Tudom, hogy az összefoglalót sokszor letöltötték, folyamatosan kapunk megkereséseket különböző témákban, de természetesen több médiafigyelmet is szeretnénk. Volt egy sajtókonferencia Mr. Kocherrel és Mrs. Gewesslerrel. Ez a médiában is megérkezett. Újságcikkek mindig születnek róla, de természetesen a mi szempontunkból van még hova fejlődni. Különösen gyakran lehet hivatkozni a jelentésre, amikor bizonyos, éghajlat-politikai szempontból tarthatatlan érvek hangzanak el.

Az egész tudományos közösség részt vett

Hogyan zajlott valójában a folyamat? 80 kutatót vontak be, de nem kezdtek új kutatásba. Mit csináltak?

Igen, a jelentés nem egy eredeti tudományos projekt, hanem az összes releváns ausztriai kutatás összefoglalása. A projektet finanszírozza klímaalap, aki 10 évvel ezelőtt ezt az APCC formátumot is kezdeményezte. Ezután elindul egy folyamat, amelyben a kutatók vállalják, hogy különböző szerepeket vállalnak. Aztán megpályázták a koordinációhoz szükséges forrásokat, és 2020 nyarán elkezdődött a konkrét folyamat.

Az IPCC-hez hasonlóan ez is nagyon szisztematikus megközelítés. Először is, a szerzők három szintje van: vannak a fő szerzők, egy szinttel a vezető szerzők alatt és egy szinttel a közreműködő szerzők alatt. A koordináló szerzők felelősek az adott fejezetért, és megkezdik az első tervezet megírását. Ezt a tervezetet azután az összes többi szerző kommentálja. A fő szerzőknek válaszolniuk kell a megjegyzésekre. A megjegyzéseket beépítettük. Ezután újabb tervezetet írnak, és az egész tudományos közösséget ismét felkérik, hogy nyilatkozzon. A megjegyzéseket megválaszoljuk és újra beépítjük, majd a következő lépésben ugyanez az eljárás megismétlődik. A végén pedig külső szereplőket vonnak be, és megkérik, hogy mondják el, hogy minden észrevétellel megfelelően foglalkoztak-e. Ezek más kutatók.

Ez azt jelenti, hogy nem csak a 80 szerző vett részt?

Nem, még mindig 180 értékelő volt. De ez csak a tudományos folyamat. A jelentésben használt valamennyi érvnek szakirodalmi alapúnak kell lennie. A kutatók nem írhatják meg saját véleményüket, vagy azt, amit igaznak gondolnak, de valójában csak olyan érveket hozhatnak fel, amelyek a szakirodalomban is megtalálhatók, majd ezeket az érveket a szakirodalom alapján kell értékelniük. Azt kell mondanunk: Ezt az érvet az egész irodalom osztja, és rengeteg irodalom van róla, tehát ez magától értetődő. Vagy azt mondják: Csak egy publikáció van erről, csak gyenge bizonyítékok vannak, ellentmondó nézetek vannak, akkor azt is hivatkozniuk kell. Ebből a szempontból a kutatás állásának értékelő összefoglalása az adott állítás tudományos minősége tekintetében.

A jelentésben minden szakirodalmi forráson alapul, és e tekintetben az állításokat mindig a szakirodalomra hivatkozva kell elolvasni és megérteni. Ezután arról is gondoskodtunk, hogy a Összefoglaló a döntéshozóknak minden mondat önmagáért áll, és mindig világos, hogy melyik fejezetre vonatkozik ez a mondat, és az adott fejezetben kutatható, hogy ez a mondat mely irodalomra vonatkozik.

A társadalom legkülönbözőbb területeinek érintettjeit vonták be

Eddig csak a tudományos folyamatról beszéltem. Volt egy ehhez kapcsolódó, nagyon átfogó érintetti folyamat, és ennek részeként volt egy online workshop és két fizikai workshop is, amelyek mindegyike 50-100 érintett részvételével zajlott.

kik voltak ők Honnan jöttek?

Az üzlettől és a politikától, a klímaigazságosság mozgalmától, a közigazgatástól, a vállalatoktól, a civil társadalomtól – a legkülönfélébb szereplőktől. Tehát a lehető legszélesebb körben és mindig az adott tantárgyi területekhez viszonyítva.

Ezeknek az embereknek, akik nem voltak tudósok, most át kellett dolgozniuk?

Különféle megközelítések voltak. Az egyik az volt, hogy online kommentáltad a megfelelő fejezeteket. Át kellett dolgozniuk. A másik az volt, hogy workshopokat szerveztünk, hogy jobban átláthassuk, mire van szükségük az érintetteknek, vagyis mely információk hasznosak számukra, másrészt, hogy van-e még jelzésük arra vonatkozóan, hogy milyen forrásokat érdemes még mérlegelnünk. Az érintetti folyamat eredményeit külön bemutattuk érdekelt felek jelentése közzé.

Sok önkéntes, nem fizetett munka került a jelentésbe

Összességében tehát egy nagyon összetett folyamat.

Ezt nem csak röviden írod le. Ez az összefoglaló a döntéshozóknak: öt hónapig dolgoztunk rajta... Összesen bő 1000-1500 hozzászólás került be, és 30 szerző tényleg többször elolvasta és minden részletre szavazott. És ez a folyamat nem légüres térben megy végbe, hanem lényegében fizetés nélkül történt, meg kell mondanunk. Ennek a folyamatnak a kifizetése a koordinációért volt, így megkaptam a finanszírozást. A szerzők egy kis elismerést kaptak, amely soha, de soha nem tükrözi erőfeszítéseiket. A bírálók nem kaptak támogatást, ahogy az érintettek sem.

A tiltakozás tudományos alapja

Hogyan használhatja fel az éghajlati igazságosság mozgalma ezt a jelentést?

Úgy gondolom, hogy a jelentést sokféleképpen lehet felhasználni. Mindenesetre nagyon erősen be kell vonni a közvitába, és a politikusokban is tudatosítani kell, hogy mit lehet és mire van szükség. Rengeteg tervezési lehetőség van. Egy másik fontos pont itt az, hogy a jelentés kifejezetten rámutat arra, hogy ha nincs nagyobb elkötelezettség az összes szereplő részéről, akkor az éghajlati célok egyszerűen elmaradnak. Ez a kutatás jelenlegi állása, konszenzus van a jelentésben, és ennek az üzenetnek el kell jutnia a nyilvánossághoz. Az éghajlat-igazságosság mozgalma számos érvet fog találni amellett, hogy a klímabarát életmódot hogyan lehet a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség összefüggésében tekinteni. A globális dimenzió fontossága is. Számos érv szól, amely kiélezheti az éghajlati igazságosság mozgalmának hozzájárulását, és jobb tudományos alapokra helyezheti azokat.

A jelentésben található egy üzenet is, amely így hangzik: "A civil társadalom kritikán és tiltakozáson keresztül időnként a klímapolitikát hozta világszerte a nyilvános viták középpontjába 2019-től kezdődően", így viszonylag egyértelmű, hogy ez elengedhetetlen. „Az olyan társadalmi mozgalmak összehangolt fellépése, mint pl. B. Fridays for Future, amelynek eredményeként a klímaváltozást társadalmi problémaként vitatták meg. Ez a fejlemény új mozgásteret nyitott a klímapolitika szempontjából. A környezetvédelmi mozgalmak azonban csak akkor tudják kibontakozni potenciáljukat, ha kormányon belüli és kívüli befolyásos politikai szereplők támogatják őket.” Ez a következő szempont: A mozgalom nyomást gyakorol, és változásokat idézhet elő, de szükség van olyan szereplőkre is, akik helyben vannak. az adott döntéshozó pozíciókban, amelyek aztán ténylegesen végrehajthatják a változtatásokat.

Most a mozgalom is arra törekszik, hogy megváltoztassa ezeket a döntési struktúrákat, az erőviszonyokat. Például, ha azt mondod: nos, a polgárok klímatanácsa jó és jó, de ahhoz is kell készség, döntési jogkör is. Valami ilyesmi valójában nagyon nagy változást jelentene demokratikus struktúráinkban.

Igen, a jelentés keveset vagy semmit nem mond a klímatanácsról, mert az egy időben zajlott, így nincs olyan szakirodalom, amit át lehetne venni. Önmagában egyetértek veled, de nem az irodalom, hanem az előéletem alapján.

Kedves Ernest! Köszönjük szépen az interjút!

A jelentés nyílt hozzáférésű könyvként jelenik meg a Springer Spektrumnál 2023 elején. Addig a megfelelő fejezetek a CCCA honlapja rendelkezésre álló.