Menschenrechte

Az emberi jogokat olyan dolgoknak tekintjük, amelyeket természetesnek tartunk a mai társadalomban. De amikor ezeket meg kell határozni, sokunknak nehézséget okoz. De mik is az emberi jogok? Az emberi jogok azok a jogok, amelyekhez emberi természeténél fogva minden ember egyformán jogosult.

Fejlesztés 

1948-ban az ENSZ akkori 56 tagállama először határozta meg azokat a jogokat, amelyekre a világon minden embernek joga van. Így jött létre a legismertebb „Az emberi jogok általános nyilatkozata” (UDHR) emberi jogi dokumentum, amely egyúttal a nemzetközi emberi jogi védelem alapját is képezi. Korábban az emberi jogok kérdése csak az adott nemzeti alkotmány kérdése volt. A nemzetközi szintű szabályozás motivációja a biztonság és a béke biztosítása volt a két világháború után.

Ebben a nyilatkozatban 30 cikket fogalmaztak meg, amelyeknek az emberiség történetében először mindenkire kell vonatkozniuk - függetlenül nemzetiségtől, vallástól, nemtől, kortól stb. A rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem, a véleménynyilvánítás szabadsága, a vallásszabadság stb. 1966-ban az ENSZ két további megállapodást is kiadott: a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Az UDHR-vel együtt alkotják az „Emberi Jogok Nemzetközi Billjét”. Ezen kívül vannak további ENSZ-egyezmények, például a genfi ​​menekültügyi egyezmény vagy a gyermek jogairól szóló egyezmény.

Az emberi jogokkal kapcsolatos dimenziók és kötelességek

Az e megállapodásokból származó egyéni emberi jogok alapvetően 3 dimenzióra oszthatók. Az első dimenzió az összes politikai és polgári szabadságjogot ábrázolja. A második dimenzió a gazdasági, társadalmi és kulturális emberi jogokból áll. A kollektív jogok (a csoportok jogai) pedig a harmadik dimenziót alkotják.

Ezen emberi jogok címzettje az egyes államok, amelyeknek be kell tartaniuk bizonyos kötelezettségeket. Az államok első kötelessége a tiszteletben tartás kötelessége, vagyis az államoknak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat. A védelem kötelessége a második kötelesség, amelyet az államoknak be kell tartaniuk. Meg kell akadályoznia az emberi jogok megsértését, és ha már történt jogsértés, akkor az államnak kártérítést kell nyújtania. Az államok harmadik kötelessége az emberi jogok megvalósításának feltételeinek megteremtése (garanciális kötelezettség).

További előírások és megállapodások

Az államok mellett a genfi ​​Emberi Jogi Tanács és számos nem kormányzati szervezet (pl. Human Rights Watch) is ellenőrzi az emberi jogok betartását. A Human Rights Watch a nemzetközi nyilvánosságot arra használja, hogy egyrészt felhívja a figyelmet az emberi jogok megsértésére, másrészt nyomást gyakoroljon a politikai döntéshozókra. A nemzetközileg szabályozott emberi jogok mellett léteznek más regionális emberi jogi megállapodások és intézmények is, például az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Chartája és az Amerikai Emberi Jogok Egyezménye.

Az emberi jogok fontos, régóta elismert elvek. Nélkülük nem lenne jog az oktatáshoz, a véleménynyilvánítás és a vallás szabadsága, az erőszak, az üldöztetés és még sok minden más elleni védelem. Az emberi jogok messzemenő elképzelése ellenére az emberi jogok megsértésére és figyelmen kívül hagyására mindennap kerül sor, még a nyugati országokban is. Az ilyen események nemzetközi megfigyelését, észlelését és jelentését elsősorban nem kormányzati szervezetek (különösen az Amnesty International) végzik, és ez azt mutatja, hogy a jogok megállapítása ellenére a megfelelés megfelelő ellenőrzésére van szükség.

Fotó / Videó: Shutterstock.