opció
Világszerte az állattenyésztés a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának elképesztő 14,5-18%-át teszi ki. Ebben az összefüggésben egy áram Studie a Biogazdálkodási Kutatóintézet (FiBL Austria) a BOKU Globális Változások és Fenntarthatósági Központjával együttműködve a FOUR PAWS megbízásából a jelentősen csökkentett húsfogyasztás Az állattenyésztésről, az állatjólétről és az ausztriai klímáról Nyilvánvaló, hogy ha a húsfogyasztást csökkentenék, akkor kevesebb állatot kellene tartani, és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátása is csökkenne. Ez a tanulmány először mutatja meg, hogy ez milyen mértékben történne meg, és mennyivel több teret és életminőséget kapnak az állatok Ausztriában. Egyértelmű következtetés: minél kevesebb hús, annál jobb az állatoknak, a környezetnek – és végső soron az embereknek is.
A tanulmány szerzői három forgatókönyvet vizsgáltak meg:
- a lakosság húsfogyasztásának kétharmados csökkentése az Osztrák Táplálkozástudományi Társaság (ÖGE) ajánlása szerint (19,5 kg/fő/év)
- ovo-lakto-vegetáriánus étrend a lakosság számára (azaz nem fogyasztanak húst, csak tejet és tojástermékeket)
- vegán étrend a lakosság számára
Jobb életminőség az állatok számára és több hely áll rendelkezésre
„A tanulmány eredménye lenyűgöző. Azt mutatja, hogy kevesebb húsfogyasztás mellett nem csak több hely és ezáltal jobb életminőség jutna a megmaradt állatoknak, hanem mindannyian legelőn élhetnének. Kétharmados húscsökkentés esetén mintegy 140.000 hektár, vegetáriánus étrend esetén pedig mintegy 637.000 hektár további fennmaradó területről van szó. A vegán étrend mellett, amelyhez nincs szükség állatállományra az élelmiszer előállításához, a további rendelkezésre álló terület csaknem 1.780.000 2 XNUMX hektár. Ezeket a felszabaduló hasznosítható területeket például biogazdálkodásra való átállásra vagy renaturálására, vagy szén-dioxid tárolására szolgáló lápok kialakítására lehetne használni” – magyarázza Weissenböck Veronika, a NÉGY MANCS kampánymenedzsere.
Akár kétharmaddal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátás
Ugyanilyen lenyűgöző az éghajlatra gyakorolt hatás. „A kevesebb húst tartalmazó étrend esetén az üvegházhatású gázok 28%-át megtakaríthatnánk Ausztriában az élelmiszerszektorban. Az ovo-lakto-vegetáriánus étrenddel a diétával összefüggő üvegházhatású gázok közel fele (-48%), vegán étrenddel pedig akár több mint kétharmada (-70%) is megspórolható lenne. Ez hihetetlenül fontos hozzájárulás lenne, különösen az éghajlati célok tekintetében” – mondja Weissenböck.
„Jelenleg több válsággal küzdünk, amelyek magukban foglalják az élelmiszerrendszert, az egészségügyet és a klímaválságot is. Ha le akarjuk venni a rendelkezésünkre álló földre nehezedő nyomást, és ezzel egyidejűleg az emberek és az állatok egészségének hasznát akarjuk venni, akkor elengedhetetlen a növényekre nagy hangsúlyt fektető étrendre való átállás” – mondja Martin Schlatzer, a FiBL Austria munkatársa.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi osztrák célja a párizsi klímavédelmi megállapodás szerint 36%-os mínusz 2030-ra. Az ÖGE szerinti étrend legalább 21%-kal, a vegetáriánus forgatókönyv 36%-kal több mint egyharmaddal járulhat hozzá ehhez. A vegán forgatókönyv akár 53%-kal is hozzájárulhat Ausztria teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátási céljához.
„Kevesebb hús, kevesebb hő” – Weissenböck ezzel a mottóval foglalja össze a tanulmány következtetését: „Minden osztrák nagyon jelentős mértékben hozzájárulhat az állat- és klímavédelemhez táplálkozásával. Ugyanakkor a tanulmányból az is kiderül, hogy Ausztriában az élelmiszerellátás és az élelmezésbiztonság akkor sem kerülne veszélybe, ha egyáltalán nem lenne hús és állati termékek. A NÉGY MANCS ezért beigazolódottnak látja a politikusokkal szemben támasztott követeléseit, hogy tegyenek több intézkedést a húsfogyasztás csökkentésére. Kétségtelenül a növényi alapú táplálkozásban rejlik a jövő.”
„A flexitárius és vegetáriánus étrend fontos lépést tehet a párizsi klímacélok elérése felé, különösen a klímaszektorban. Ezen túlmenően pozitív járulékos előnyökkel jár az élelmiszerrendszer ellenálló képessége, a biológiai sokféleség és a jövőbeli világjárványok megelőzése” – mondja Martin Schlatzer.
Fotó / Videó: Shutterstock.
