"Ha a hagyomány átveszi és nem hagy új utat, akkor a társadalom mozdulatlanná válik."
Ha az egyének az árammal szemben úsznak, akkor ez azt feltételezi, hogy a legtöbb ember ugyanabba az irányba utazik. Ha sokan ugyanúgy viselkednek, annak oka különféle lehet. Evolúciós szempontból az együttáramú úszás egyéni szempontból hasznos stratégia, mivel azon a feltevésen alapul, hogy ha mások számára sikeresnek bizonyult, akkor valószínűleg továbbra is pozitív kimenetele lesz. Ezért azok, akik korábban és mások mellett viselkednek, sokkal valószínűbb, hogy megtalálják azokat, akik a saját útjukat akarják elérni. Ezért az egyén számára általában jobb, ha a nagy tömeggel úszik, a közösség számára azonban nélkülözhetetlen az álmodozó, a nem igazított és az innovatív ember.
A lakosság számára a hagyomány és az innováció közötti egyensúly szükséges a folytonosság biztosításához. Ha a hagyomány elnyeri az irányítást, és nem hagy új utat, akkor a társadalom mozdulatlanná válik és nem képes reagálni a változásokra. Még ha a jelenleg uralkodó körülményekhez is optimális megoldásokat sikerült megtalálni, nem jó ötlet ezeket az egyetlen standardot tenni. A világ nem statikus, hanem állandóan változó körülmények jellemzik. Csak a társadalomon belüli változékonyság teszi lehetővé rugalmasan reagálni ezekre a változásokra. Ez biztosítja a mobilitás fenntartását, ami az új feltételek kezeléséhez szükséges.
Rossz ruhák vagy személyiség kérdése
Azok, akik a patakkal úsznak, könnyű utat járnak, semmit sem kockáztatnak, és energiájukat takarítják meg. Ők a kiigazított, a tradicionalisták, a konzervatívok. Ők azok, akik fenntartják a meglévőt. Ők azok is, ahol mások kevésbé valószínűleg sértnek meg. Azok, akik az árapály ellen úsznak, sokkal kényelmetlenebbek: turbulenciát okoznak, útba kerülnek és megzavarják a folyamataikba beépített folyamatokat.
Az egyéni viselkedésbeli különbségek a különböző mögöttes személyiségi struktúráknak tudhatók be. A legszélesebb körben alkalmazott személyiségmodell a személyiség öt különféle dimenzióján alapul: érzelmi stabilitás, lelkiismeret, extraverzió, társadalmi kompatibilitás és nyitottság az új tapasztalatokra. Ez utóbbi az, aki a legnagyobb felelősséggel azért, hogy valaki hajlandó elhagyni a megvert verőt. Tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akiknek az új tapasztalatok iránti nyitottsága egyértelműbb, szintén hozzáigazítják viselkedésüket.
A változásnak rugalmasságra van szüksége
evolúció története Nem véletlen, hogy nem minden ember azonos személyiséggel rendelkezik. Inkább a színesség, a keverék és a sokféleség ellenállóképessé teszi a lakosságot. Az életkörülmények és a kapcsolódó kihívások folyamatosan változnak. Ezért szükséges, hogy az új perspektívák, megközelítések és megközelítések folyamatosan versengjenek egymással. Gyakran egy kérdésre egynél több válasz van, és gyakran a hosszú ideig érvényes válasz hirtelen nem helyes. Az a felgyorsulás, amelyet a technológiák élnek az életkörnyezet megváltoztatásánál, még inkább szükségessé teszi, hogy rugalmasan reagáljunk. Ezt a rugalmasságot társadalomként érjük el abban az értelemben, hogy van egyéni variabilitás.
Gyakran előfordul, hogy a rosszindulatot hibázzák. Nincs különbség abban, hogy a különbség a meggyőződésekből és attitűdökből származik-e, vagy csak megjelenéséből, szexuális irányultságából vagy neméből fakad. A mainstreamtől való eltérés azt jelenti, hogy a közös rajzok és stratégiák itt nem megfelelőek. A hibákat ezért nehéz megérteni, nem elegendő csak egy sablon elhelyezése rajtuk. Megkívánják, hogy foglalkozzunk velük, mert még nincsenek kidolgozott koncepciók rájuk.
Mi vádoljuk őket az erõfeszítésért, mert megtagadják bennünket a könnyû útból. Az első szempontjából teljesen irreleváns, hogy a különbség kívánatos hatással lehet-e a társadalomra. Tehát azok az emberek, akik a tömegek hozzáállásával ellentétben olyan értékeket terjesztenek, mint a jótékonyság, saját költségükön, vagy olyan emberek, akik a vak céljaik megvalósításakor minden más számára bajnokokká válnak - az ilyen viselkedési minták nem felelnek meg az átlagnak.
Hibák és fejlesztési terek
A társadalomban ezek az egyenlőtlenségek pótolhatatlan értéket képviselnek. Ezért kellene kultúránknak átvállalnia a változékonyságot, elismerést adnunk, és - ami a legfontosabb -, hogy teret adjunk annak kibontakozására.
A mai állandóan változó világban a mai hibákat a holnap vezetheti. Mivel a hagyomány és az átváltott utak elérése általában kevesebb kockázatot jelent, mint új dolgok kipróbálása, az újítások általában nem nagyon sokak. Ezért annál is fontosabb, hogy a társadalom olyan légkört hozzon létre, amely elősegíti a status quo-tól való eltérést, annak érdekében, hogy az így elősegített sokféleség révén növeljék a társadalom folytatódásának kilátásait.
Ez azt jelenti, hogy az egyének számára a turbulencia elkerülése érdekében időnként kényszerítik őket kényelmi övezetéből, ez egy viszonylag alacsony ár egy nyitott, innovatív, ellenálló társadalom számára. Az idei Alpbach-i Európai Fórumon ugyanez az ellenálló képesség volt a megbeszélések tárgya. Még ha a válasz kellemetlennek is tűnik, az evolúció már régóta megtalálta: a pluralizmus a legjobb garancia a fenntarthatóan sikeres társadalom számára. Sajnálom, nem megfelelő!
INFO: Meghibásodás túlélési biztosításként
Az ausztrál kutatók csak a közelmúltban dolgoztak ki új tézist a modern emberek legsikeresebb őseinek kihalásáról. Homo erectus az a fajta ember, aki a leghosszabb ideig létezett a világon és sikeresen lakott szinte az egész földgömbön. Számos olyan kőszerszámról ismert, amelyek a paleolitra jellemzőek. Ezeknek az eszközöknek a természete megvilágítja, hogy a Homo erectus hogyan élt, miből készültek az ételek, és hol éltek a képviselők mindenütt. De nem csak: Az eszközök sajátos szerkezetéből következtetések vonhatók le a korai emberi faj kognitív stratégiáira. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a Homo erectus nagyon lusta volt, és hajlamosak a legkevesebb ellenállás útjára lépni. Vagyis mindig ugyanabban a mintában készítettek szerszámokat, csak a közeli köveket használva, és elégedettek voltak a jelenlegi helyzettel. Röviden: sikeres stratégiát találtak, amelyet mindenki követett, és azok, akik az árral szemben lebegtek, hiányoztak. Az innováció hiánya végül katalizálta a Homo erectust, mivel az életkörülmények megváltoztak. Az agilisabb kognitív stratégiákkal és megközelítésük sokféleségével rendelkező más emberi fajok egyértelműen előnyösek voltak, és túlélték a konzervatív Homo erectust.
INFORMÁCIÓ: Ha a zabkása nem íze jó
A központi nyilatkozat Charles Darwin's evolúciós elmélet az organizmusok környezeti alkalmazkodását alapvető evolúciós folyamatként írja le. Ebben a gondolati konstrukcióban egy tökéletesen adaptált szervezet egy hosszú fejlesztési folyamat eredménye. Ez az ötlet azonban figyelmen kívül hagy egy nem jelentéktelen tényezőt: A környezeti feltételek megváltozhatnak. Mivel az életkörülmények nem stabilak, de állandó változásnak vannak kitéve, az organizmusoknak folyamatosan változniuk kell ahhoz, hogy megbirkózzanak velük.
Ugyanakkor nem az, hogy ezek a változások egy bizonyos mintát követnek, és így kiszámíthatók, inkább véletlenszerűek, és előrejelzéseket lehetetlen megtenni. A szervezeteket ezért mindig adaptálják evolúciós múltjukhoz, nem pedig a jelenlegi körülményekhez. Minél instabilabb az életkörnyezet, annál megbízhatatlanabb az előrejelzések. Ezért a jelenleg érvényes evolúciós elméletet kibővíti az, hogy a jelenlegi életkörülményekhez való alkalmazkodás mellett bizonyos fokú változékonyságot és rugalmasságot kell fenntartani. A változékonyság nem garantálja az új körülményekkel való jobb megbékélést, inkább hasonlít egy fogadásra, ahol nem mindent helyez egy kártyára.
Az evolúciós elméletnél ez egy előrehaladást jelent a teljesen optimalizált szervezet egyre szűkebb spektrumától a hagyomány és a variáció keveréke felé. Az életkörülmények változékonyságától függően e két tényező aránya változik: a nagyon stabil körülmények között élő élőlények, például a kénbaktériumok konzervatívabbak. Optimálisan alkalmazkodnak életkörülményeikhez, de csak nagyon különleges körülmények között élhetnek. Más, nagyon változó körülmények között élő szervezetek meghaladják az innovációt.
Fotó / Videó: Gernot Singer.