in ,

Misfits - a mainstream ellen

Mi mozgatja az egyéneket abban, hogy eltérjenek a mainstream irányától? Sokkal könnyebb és kényelmesebb a süllyedés a tömegben. Vannak olyan emberek, akik egyszerűen másként születnek? Nem lenne jobb, ha mindenki ugyanabba az irányba vonulna? "Bajkeverők" vagy rosszul illenek valamihez, amellyel együtt kell élnünk, vagy ők még jók is nekünk?

Misfits - a mainstream ellen

"Ha a hagyomány átveszi és nem hagy új utat, akkor a társadalom mozdulatlanná válik."

Ha az egyének az árammal szemben úsznak, akkor ez azt feltételezi, hogy a legtöbb ember ugyanabba az irányba utazik. Ha sokan ugyanúgy viselkednek, annak oka különféle lehet. Evolúciós szempontból az együttáramú úszás egyéni szempontból hasznos stratégia, mivel azon a feltevésen alapul, hogy ha mások számára sikeresnek bizonyult, akkor valószínűleg továbbra is pozitív kimenetele lesz. Ezért azok, akik korábban és mások mellett viselkednek, sokkal valószínűbb, hogy megtalálják azokat, akik a saját útjukat akarják elérni. Ezért az egyén számára általában jobb, ha a nagy tömeggel úszik, a közösség számára azonban nélkülözhetetlen az álmodozó, a nem igazított és az innovatív ember.

A lakosság számára a hagyomány és az innováció közötti egyensúly szükséges a folytonosság biztosításához. Ha a hagyomány elnyeri az irányítást, és nem hagy új utat, akkor a társadalom mozdulatlanná válik és nem képes reagálni a változásokra. Még ha a jelenleg uralkodó körülményekhez is optimális megoldásokat sikerült megtalálni, nem jó ötlet ezeket az egyetlen standardot tenni. A világ nem statikus, hanem állandóan változó körülmények jellemzik. Csak a társadalomon belüli változékonyság teszi lehetővé rugalmasan reagálni ezekre a változásokra. Ez biztosítja a mobilitás fenntartását, ami az új feltételek kezeléséhez szükséges.

Rossz ruhák vagy személyiség kérdése

Azok, akik a patakkal úsznak, könnyű utat járnak, semmit sem kockáztatnak, és energiájukat takarítják meg. Ők a kiigazított, a tradicionalisták, a konzervatívok. Ők azok, akik fenntartják a meglévőt. Ők azok is, ahol mások kevésbé valószínűleg sértnek meg. Azok, akik az árapály ellen úsznak, sokkal kényelmetlenebbek: turbulenciát okoznak, útba kerülnek és megzavarják a folyamataikba beépített folyamatokat.

Az egyéni viselkedésbeli különbségek a különböző mögöttes személyiségi struktúráknak tudhatók be. A legszélesebb körben alkalmazott személyiségmodell a személyiség öt különféle dimenzióján alapul: érzelmi stabilitás, lelkiismeret, extraverzió, társadalmi kompatibilitás és nyitottság az új tapasztalatokra. Ez utóbbi az, aki a legnagyobb felelősséggel azért, hogy valaki hajlandó elhagyni a megvert verőt. Tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akiknek az új tapasztalatok iránti nyitottsága egyértelműbb, szintén hozzáigazítják viselkedésüket.

A változásnak rugalmasságra van szüksége

evolúció története Nem véletlen, hogy nem minden ember azonos személyiséggel rendelkezik. Inkább a színesség, a keverék és a sokféleség ellenállóképessé teszi a lakosságot. Az életkörülmények és a kapcsolódó kihívások folyamatosan változnak. Ezért szükséges, hogy az új perspektívák, megközelítések és megközelítések folyamatosan versengjenek egymással. Gyakran egy kérdésre egynél több válasz van, és gyakran a hosszú ideig érvényes válasz hirtelen nem helyes. Az a felgyorsulás, amelyet a technológiák élnek az életkörnyezet megváltoztatásánál, még inkább szükségessé teszi, hogy rugalmasan reagáljunk. Ezt a rugalmasságot társadalomként érjük el abban az értelemben, hogy van egyéni variabilitás.

Gyakran előfordul, hogy a rosszindulatot hibázzák. Nincs különbség abban, hogy a különbség a meggyőződésekből és attitűdökből származik-e, vagy csak megjelenéséből, szexuális irányultságából vagy neméből fakad. A mainstreamtől való eltérés azt jelenti, hogy a közös rajzok és stratégiák itt nem megfelelőek. A hibákat ezért nehéz megérteni, nem elegendő csak egy sablon elhelyezése rajtuk. Megkívánják, hogy foglalkozzunk velük, mert még nincsenek kidolgozott koncepciók rájuk.

Mi vádoljuk őket az erõfeszítésért, mert megtagadják bennünket a könnyû útból. Az első szempontjából teljesen irreleváns, hogy a különbség kívánatos hatással lehet-e a társadalomra. Tehát azok az emberek, akik a tömegek hozzáállásával ellentétben olyan értékeket terjesztenek, mint a jótékonyság, saját költségükön, vagy olyan emberek, akik a vak céljaik megvalósításakor minden más számára bajnokokká válnak - az ilyen viselkedési minták nem felelnek meg az átlagnak.

Hibák és fejlesztési terek

A társadalomban ezek az egyenlőtlenségek pótolhatatlan értéket képviselnek. Ezért kellene kultúránknak átvállalnia a változékonyságot, elismerést adnunk, és - ami a legfontosabb -, hogy teret adjunk annak kibontakozására.
A mai állandóan változó világban a mai hibákat a holnap vezetheti. Mivel a hagyomány és az átváltott utak elérése általában kevesebb kockázatot jelent, mint új dolgok kipróbálása, az újítások általában nem nagyon sokak. Ezért annál is fontosabb, hogy a társadalom olyan légkört hozzon létre, amely elősegíti a status quo-tól való eltérést, annak érdekében, hogy az így elősegített sokféleség révén növeljék a társadalom folytatódásának kilátásait.

Ez azt jelenti, hogy az egyének számára a turbulencia elkerülése érdekében időnként kényszerítik őket kényelmi övezetéből, ez egy viszonylag alacsony ár egy nyitott, innovatív, ellenálló társadalom számára. Az idei Alpbach-i Európai Fórumon ugyanez az ellenálló képesség volt a megbeszélések tárgya. Még ha a válasz kellemetlennek is tűnik, az evolúció már régóta megtalálta: a pluralizmus a legjobb garancia a fenntarthatóan sikeres társadalom számára. Sajnálom, nem megfelelő!

INFO: Meghibásodás túlélési biztosításként
Az ausztrál kutatók csak a közelmúltban dolgoztak ki új tézist a modern emberek legsikeresebb őseinek kihalásáról. Homo erectus az a fajta ember, aki a leghosszabb ideig létezett a világon és sikeresen lakott szinte az egész földgömbön. Számos olyan kőszerszámról ismert, amelyek a paleolitra jellemzőek. Ezeknek az eszközöknek a természete megvilágítja, hogy a Homo erectus hogyan élt, miből készültek az ételek, és hol éltek a képviselők mindenütt. De nem csak: Az eszközök sajátos szerkezetéből következtetések vonhatók le a korai emberi faj kognitív stratégiáira. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy a Homo erectus nagyon lusta volt, és hajlamosak a legkevesebb ellenállás útjára lépni. Vagyis mindig ugyanabban a mintában készítettek szerszámokat, csak a közeli köveket használva, és elégedettek voltak a jelenlegi helyzettel. Röviden: sikeres stratégiát találtak, amelyet mindenki követett, és azok, akik az árral szemben lebegtek, hiányoztak. Az innováció hiánya végül katalizálta a Homo erectust, mivel az életkörülmények megváltoztak. Az agilisabb kognitív stratégiákkal és megközelítésük sokféleségével rendelkező más emberi fajok egyértelműen előnyösek voltak, és túlélték a konzervatív Homo erectust.

INFORMÁCIÓ: Ha a zabkása nem íze jó
A központi nyilatkozat Charles Darwin's evolúciós elmélet az organizmusok környezeti alkalmazkodását alapvető evolúciós folyamatként írja le. Ebben a gondolati konstrukcióban egy tökéletesen adaptált szervezet egy hosszú fejlesztési folyamat eredménye. Ez az ötlet azonban figyelmen kívül hagy egy nem jelentéktelen tényezőt: A környezeti feltételek megváltozhatnak. Mivel az életkörülmények nem stabilak, de állandó változásnak vannak kitéve, az organizmusoknak folyamatosan változniuk kell ahhoz, hogy megbirkózzanak velük.
Ugyanakkor nem az, hogy ezek a változások egy bizonyos mintát követnek, és így kiszámíthatók, inkább véletlenszerűek, és előrejelzéseket lehetetlen megtenni. A szervezeteket ezért mindig adaptálják evolúciós múltjukhoz, nem pedig a jelenlegi körülményekhez. Minél instabilabb az életkörnyezet, annál megbízhatatlanabb az előrejelzések. Ezért a jelenleg érvényes evolúciós elméletet kibővíti az, hogy a jelenlegi életkörülményekhez való alkalmazkodás mellett bizonyos fokú változékonyságot és rugalmasságot kell fenntartani. A változékonyság nem garantálja az új körülményekkel való jobb megbékélést, inkább hasonlít egy fogadásra, ahol nem mindent helyez egy kártyára.
Az evolúciós elméletnél ez egy előrehaladást jelent a teljesen optimalizált szervezet egyre szűkebb spektrumától a hagyomány és a variáció keveréke felé. Az életkörülmények változékonyságától függően e két tényező aránya változik: a nagyon stabil körülmények között élő élőlények, például a kénbaktériumok konzervatívabbak. Optimálisan alkalmazkodnak életkörülményeikhez, de csak nagyon különleges körülmények között élhetnek. Más, nagyon változó körülmények között élő szervezetek meghaladják az innovációt.

Fotó / Videó: Gernot Singer.

Leave a Comment