Mennyire fenntarthatóak a bankjaink

A pénzügyi szektor részéről nagy elkötelezettség hallatszik a klímavédelem iránt, és egyre több zöld pénzügyi terméket hirdetnek meg. A Global 2000 először tesztelte a bankok tényleges fenntarthatóságát.

"A zöld számlák néha rossz benyomást kelthetnek, és a meglévő szabályozás ellenére csak marketing célból nevezhetők így" - mondja Lisa Grasl, a Global 2000 fenntartható pénzügy szakértője. A bankcsekk célja, hogy eligazítást nyújtson a környezettudatos fogyasztóknak, akik nem szeretnék, hogy pénzüket környezetkárosító cégek támogatására fordítsák. Nem az egyes termékek értékelése, hanem maga a banküzlet állt a kutatás középpontjában. Ennek érdekében tizenegy bankot 100 részletes kérdéssel szembesítettek.

Mennyire fenntarthatóak a bankjaink
Mennyire fenntarthatóak a bankjaink

Fenntartható bankok: Kijózanító eredmények

Az elemzés kijózanító: "Bár a bankok a környezetet használják fel a klímatudatos fogyasztók bizalmának elnyerésére, törvényi kötelezettségekre várnak, hogy alaptevékenységüket ténylegesen a fenntarthatóság felé alakítsák." Grasl szerint "a pénzügyi szektor újonnan felfedezett tudatossága a zöld kérdésekkel nagyon üdvözlendő, és fontos lépés a helyes irányba, de nem vezethet zöldmosáshoz."

A felmérésben egyedül a Raiffeisenbank Gunskirchen környezetvédelmi bank tudta kizárni a fosszilis energiaszektorban működő vállalatok finanszírozását. Minden részt vevő bank fenntarthatósággal hirdet; többségében azonban továbbra is olyan környezetkárosító területeket finanszíroznak, mint például a fosszilis energiaipar.

És nem ez az egyetlen problémás terület Banks folytassa az üzleti tevékenységet, miközben pénzt keres a zöld pénzügyi termékek virágzó piacán. A fegyveriparban, a géntechnológiában vagy a szerencsejátékban folytatott együttműködési ügyletek továbbra is nyereségesek. És: A jelenlegi minősítések néha „fenntarthatónak” minősítik az olajtársaságokat. Ez arra utal, hogy vannak még rosszabb iparági képviselők. Ez félrevezeti azokat, akik a rangsorolási eredményeket útmutatóként használják.

Fotó / Videó: opció.

Írta: Helmut Melzer

Régi újságíróként feltettem magamnak a kérdést, mi lenne valójában értelme újságírói szempontból. A válaszomat itt láthatja: Opció. Alternatívák bemutatása idealista módon – társadalmunk pozitív fejleményeihez.
www.option.news/about-option-faq/

1 Kommentar

Hagy egy üzenetet
  1. Jobb elfogultnak lenni, mint beültetni? Benne vagyok?
    Csak elfogultnak lenni és valótlanságokat vagy féligazságokat továbbadni sem tisztességes és építő jellegű.
    Néha az az érzésem, hogy a témák egyszerűen önmagukban használatosak, hogy a „teremtsünk egy jobb jövőt” benyomást keltsenek.
    Feltételezésem: A "zöldmosás" vádja azt a célt szolgálja, hogy egyszerűen felvegye a "Teremts jobb jövőt" köpenyt.
    -
    Gyors betekintés (bankban dolgozom) –
    – A bank, amelyben dolgozom – hatalmas költségekkel/személyi kiadásokkal tolja a fenntarthatósági tevékenységeket
    – Elismerem, ennek nem csak altruista oka van (nem is non-profit), hanem gazdasági okokból is. Hiszen a cégek/bankok ESG minősítést kapnak, és ennek eredményeként olcsóbb refinanszírozást alkalmaznak.
    – Ezeket a minősítési besorolásokat a minősítő intézetek hozzák létre. Én most abból indulok ki, hogy világösszeesküvés + elfogult módon ezeket az ügynökségeket megvettként értékelik.
    Nos, valószínűleg érdemes itt mélyrehatóbb kutatást végezni. Nyugodtan: Annak a banknak a hitelminősítő intézete, ahol dolgozom, az ISS minősítő ügynökség. Google: "ESG minősítés: így működik az ISS ESG ügynökség (finance-magazin.de)"
    Nos, ezt a cikket természetesen meg is lehetett venni/álhírek.
    A fenntarthatósági jelentést a KPMG is auditálja (egy valamivel nagyobb könyvelő cég, 30 milliárd dolláros bevétellel). (persze ezt a KPMG-t is meg lehetett volna venni)

    A konkrét váddal kapcsolatban: Zöldmosás a 2021-2020-as pénzügyi évhez képest: A fenntarthatóságot egyszerűen lehetetlen kihámozni a tojásból. Nem lehet minden ügyfélkapcsolatot egyik napról a másikra megszüntetni, mert a cég nem fér bele a koncepcióba. (Az említett iparágak, mint a fegyveripar, a szerencsejáték egyébként mindig is kizártak).
    – A bank – esetemben – a stratégiát 2025-ig valósítja meg, és ezt következetesen, nagy erőfeszítéssel valósítja meg az alábbiak szerint:
    - Minden alkalmazott érzékennyé és képzésben részesül az ESG/fenntarthatóság témakörében a hihetetlenül időigényes és költséges modulok/e-learning és tesztek terén.
    (körülbelül 300,00 euróba kerül orronként); A vezetők kiegészítő/mélyreható képzésben részesülnek (a költségek a 4 számjegyű tartományba esnek orronként)
    – Az egy alkalmazottra jutó CO2-kibocsátás kevesebb, mint egy tonna/év (fogalmam sincs, mennyit ér ez ehhez képest, vagy ellenőrizni kellene, de szerintem nem rossz…)
    – A lakásépítési finanszírozás 50%-a 2025-ig bizonyíthatóan fenntartható legyen (energiahatékony lakásépítés). (Energiateljesítmény tanúsítvány szükséges)
    – A fenntartható befektetésekbe/alapokba történő befektetések megkétszerezése 2025-ig (ESG kritériumok szerinti cégek)
    – Még csak 1 éve nyomtatunk kétoldalasra. Számlakivonat csak digitális formában lehetséges (ezért tömeges ügyfélpanaszokkal szembesülnek)
    – A bank célja, hogy 2025-re szén-dioxid-semleges legyen
    stb stb.

    Jó úton haladunk, és továbbra is azon dolgozunk, hogy tovább növeljük fenntarthatósági teljesítményünket!
    Ezért szabad valami pozitívat felismerni, és nem csak Wutoma-stílusban kritizálni.
    Előítéletem: Nem kutatták itt a kellő méltányossággal. (Erről bővebben a „Média negativitása” című cikkben olvashat).
    Sajnos egyes szervezeteket már nem tudok komolyan venni.
    1:1 arányban visszaadom az instrumentalizálás vádját.

Leave a Comment