Egy nukleáris háború éghajlati következményei: XNUMX-XNUMX milliárd ember éhezése

Írta: Martin Auer

Hogyan befolyásolná a globális táplálkozást egy nukleáris háború éghajlati hatása? A Lili Xia és Alan Robock, a Rutgers Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport ezt a kérdést vizsgálta. az Studie most jelent meg a folyóiratban Természeti étel közzé.
Az égő városokból származó füst és korom szó szerint elsötétítené az eget, nagymértékben lehűtné az éghajlatot, és súlyosan akadályozná az élelmiszertermelést. A modellszámítások azt mutatják, hogy egy „korlátozott” háborúban (például India és Pakisztán között) akár kétmilliárd ember halhat meg élelmiszerhiány következtében, az USA és Oroszország közötti „nagy” háborúban pedig akár ötmilliárd ember is meghalhat.

A kutatók éghajlati, termésnövekedési és halászati ​​modellek segítségével kiszámították, hogy a háború utáni második évben mennyi kalóriát fognak az egyes országokban felhasználni. Különféle forgatókönyveket vizsgáltak meg. Egy India és Pakisztán közötti „korlátozott” nukleáris háború például 5-47 Tg (1 teragramm = 1 megatonna) kormot juttathat a sztratoszférába. Ez a globális átlaghőmérséklet 1,5-8 °C-os csökkenését eredményezné a háború utáni második évben. A szerzők azonban rámutatnak, hogy miután az atomháború elkezdődött, nehéz lehet megfékezni. Az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint Oroszország – amelyek együttesen a nukleáris arzenál több mint 90 százalékát birtokolják – háborúja 150 Tg kormot termelhet, és 14,8°C-kal csökkenhet a hőmérséklet. Az utolsó jégkorszakban, 20.000 5 évvel ezelőtt a hőmérséklet körülbelül XNUMX°C-kal alacsonyabb volt, mint ma. Egy ilyen háború éghajlati hatásai lassan, akár tíz évig is elmúlnának. A lehűlés a csapadék mennyiségét is csökkentené a nyári monszunos régiókban.

1. táblázat: Atombombák városi központokban, robbanóerő, bombarobbanás következtében bekövetkezett közvetlen halálesetek és az éhezés veszélyének kitett emberek száma a vizsgált forgatókönyvekben

1. táblázat: Az 5 Tg-os koromszennyezés esete egy feltételezett háborúnak felel meg India és Pakisztán között 2008-ban, amelyben mindkét fél 50 Hirosima méretű bombát használ az akkori arzenáljukból.
A 16-47 Tg-os esetek egy feltételezett háborúnak felelnek meg India és Pakisztán között a 2025-ig esetleg meglévő atomfegyverrel.
A 150 Tg-os szennyeződés egy feltételezett háborúnak felel meg, amely Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, az USA, Oroszország és Kína elleni támadásokkal jár.
Az utolsó oszlopban szereplő számok azt mutatják meg, hogy hány ember éhezne, ha a lakosság többi része legalább 1911 kcal/fő táplálékot kapna. A feltételezés azt feltételezi, hogy a nemzetközi kereskedelem összeomlott.
a) Az utolsó sorban/oszlopban szereplő számot akkor kapjuk, ha a takarmánytermelés 50%-át emberi élelmiszerré alakítják át.

A bombarobbanások környezetében a talaj és a víz helyi radioaktív szennyezettsége nem szerepel a tanulmányban, ezért a becslések nagyon óvatosak, és a tényleges áldozatok száma magasabb lenne. Az éghajlat hirtelen, hatalmas lehűlése és a fotoszintézishez szükséges fény csökkenése („nukleáris tél”) az érés késleltetéséhez és további hidegstresszhez vezetne az élelmiszernövényekben. A közepes és magas szélességi körökön a mezőgazdasági termelékenység jobban csökkenne, mint a szubtrópusi és trópusi területeken. A 27 Tg feketeszénnel történő sztratoszférikus szennyezés több mint 50%-kal csökkentené a kitermelést és 20-30%-kal a halászati ​​hozamokat az északi féltekén a középső és magas szélességi körökön. Az atomfegyverrel rendelkező országokban, Kínában, Oroszországban, az USA-ban, Észak-Koreában és Nagy-Britanniában a kalóriaellátás 30-86%-kal, a déli nukleáris államokban, Pakisztánban, Indiában és Izraelben 10%-kal csökkenne. Összességében egy korlátozott nukleáris háború valószínűtlen forgatókönyve szerint az emberiség negyede éhen halna a klímaváltozás hatásai miatt; egy nagyobb háború esetén a valószínűbb forgatókönyv szerint az emberek több mint 60%-a halna éhen két éven belül. .

A tanulmány – hangsúlyozni kell – csak az atomháború koromfejlődésének élelmiszertermelésre gyakorolt ​​közvetett hatásaira vonatkozik. A hadviselő államoknak azonban továbbra is más problémákkal kell megküzdeniük, nevezetesen a megsemmisült infrastruktúra, a radioaktív szennyeződés és a megszakadt ellátási láncok.

2. táblázat: Az élelmiszer-kalória elérhetőségének változása az atomfegyverrel rendelkező országokban

2. táblázat: Kína itt magában foglalja Kínát, Hongkongot és Makaót.
Lv = élelmiszer-hulladék a háztartásokban

A táplálkozásra gyakorolt ​​következmények azonban nem csak az okozott éghajlatváltozástól függenek. A modellszámítások a felhasznált fegyverek számára és a keletkező koromra vonatkozó különféle feltételezéseket kombinálják más tényezőkkel: Folyik-e még a nemzetközi kereskedelem, hogy a helyi élelmiszerhiányt pótolni lehessen? Az állati takarmány előállítását részben vagy egészben felváltja az emberi élelmiszer előállítása? Lehetséges-e teljesen vagy részben elkerülni az élelmiszer-pazarlást?

5 Tg korom „legjobb” esetben a globális betakarítás 7%-kal csökkenne. Ebben az esetben a legtöbb ország lakosságának kevesebb kalóriára lenne szüksége, de elegendő lenne a munkaerő fenntartásához. Nagyobb szennyezettség esetén a legtöbb közepes és magas szélességi fokon fekvő országok éheznének, ha folytatnák az állati takarmánytermesztést. Ha a takarmánytermelést felére csökkentik, néhány középső szélességi ország még mindig elegendő kalóriát biztosíthat lakosságának. Ezek azonban átlagos értékek, és az eloszlás kérdése az ország társadalmi szerkezetétől és a meglévő infrastruktúrától függ.

47 Tg korom "átlagos" szennyezettsége mellett a világ népességének elegendő élelmiszer-kalóriát csak akkor lehetne garantálni, ha a takarmánygyártást 100%-os élelmiszertermelésre állítanák át, nem lenne élelmiszerpazarlás, és a rendelkezésre álló élelmiszert igazságosan osztanák el a világ lakossága között. Nemzetközi kompenzáció nélkül a világ lakosságának kevesebb mint 60%-a lenne megfelelő táplálék. A vizsgált legrosszabb esetben, 150 Tg korom a sztratoszférában, a világ élelmiszertermelése 90%-kal csökkenne, és a legtöbb országban csak a lakosság 25%-a maradna életben a háború utáni második évben.

Különösen erős terméscsökkenés várható az olyan fontos élelmiszer-exportőröknél, mint Oroszország és az USA. Ezek az országok exportkorlátozásokkal reagálhatnak, ami katasztrofális következményekkel járna például az importfüggő afrikai és közel-keleti országok számára.

2020-ban a becslések függvényében 720-811 millió ember szenvedett alultápláltságtól, bár világszerte több mint elegendő élelmiszert állítottak elő. Ez valószínűsíti, hogy még egy nukleáris katasztrófa esetén sem lenne igazságos élelmiszerelosztás sem országokon belül, sem országok között. Az egyenlőtlenségek az éghajlati és gazdasági különbségekből adódnak. Nagy-Britanniában például erősebb a terméscsökkenés, mint Indiában. Franciaország, amely jelenleg élelmiszer-exportőr, az alacsonyabb forgatókönyvek szerint élelmiszerfelesleggel rendelkezne a nemzetközi kereskedelem megzavarása miatt. Ausztráliának jót tenne egy hűvösebb éghajlat, amely jobban megfelelne a búzatermesztésnek.

1. ábra: Táplálkozási bevitel kcal/fő/nap 2. évben az atomháborúból származó koromszennyezést követően

1. ábra: A bal oldali térkép a 2010-es élelmezési helyzetet mutatja.
A bal oldali oszlopban a folyamatos takarmányozási eset, a középső oszlopban az emberi fogyasztásra szánt takarmány 50%-a és a takarmány 50%-a, a jobb oldali az állatállomány nélküli eset látható, 50%-a az emberi fogyasztásra szánt takarmány.
Minden térkép azon a feltételezésen alapul, hogy nincs nemzetközi kereskedelem, hanem az élelmiszerek egyenletesen oszlanak el egy országon belül.
A zölddel jelölt régiókban az emberek elegendő élelmiszerhez juthatnak ahhoz, hogy a megszokott módon folytassák fizikai tevékenységeiket. A sárgával jelölt régiókban az emberek lefogynak, és csak ülőmunkát végezhetnének. A piros azt jelenti, hogy a kalóriabevitel alacsonyabb, mint az alapanyagcsere, ami halálhoz vezet a zsírraktárak és az elhasználható izomtömeg kimerülése után.
150 Tg, 50% hulladék azt jelenti, hogy a háztartásban egyébként elpazarolt élelmiszer 50%-a táplálkozásra rendelkezésre áll, 150 Tg, 0% hulladék azt jelenti, hogy az összes egyébként elpazarolt élelmiszer elérhető táplálkozásra.
Grafika innen: Az atomháborús korombefecskendezése miatti éghajlati zavarok miatti globális élelmiszer-ellátási bizonytalanság és éhínség a termés, a tengeri halászat és az állattenyésztés csökkenése miatt, CC BY SA, fordítás MA

Az élelmiszer-előállítás alternatíváit, mint például a hidegtűrő fajtákat, gombákat, hínárokat, protozoonokból vagy rovarokból származó fehérjéket és hasonlókat nem vettek figyelembe a vizsgálatban. Óriási kihívás lenne az ilyen élelmiszerforrásokra való átállás időben történő kezelése. A tanulmány is csak az étrendi kalóriákra vonatkozik. De az embernek szüksége van fehérjékre és mikrotápanyagokra is. Még sok minden nyitva áll a további tanulmányok előtt.

Végül a szerzők ismét hangsúlyozzák, hogy egy nukleáris háború következményei – még ha korlátozott is – katasztrofálisak lennének a globális élelmezésbiztonságra nézve. Két-öt milliárd ember halhat meg a háború színterén kívül. Ezek az eredmények újabb bizonyítékai annak, hogy az atomháborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni.

Borítókép: 5ofnovember via deviantART
Foltos: Verena Winiwarter