Az ukrán háború éghajlati következményei: annyi kibocsátás, mint Hollandia

Az ukrajnai háború a becslések szerint 100 millió tonna CO2e-t okozott az első hét hónapban. Ez annyi, amennyit például Hollandia bocsát ki ugyanebben az időszakban. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium bemutatta ezeket a számokat a COP27 klímacsúcs mellékeseményén Sharm el Sheikben.1. A tanulmányt Lennard de Klerk holland klíma- és energiaprojekt-szakértő kezdeményezte, aki hosszú ideje Ukrajnában él és dolgozik. Klíma- és energiaprojekteket dolgozott ki az ottani nehéziparban, valamint Bulgáriában és Oroszországban. A tanulmány elkészítésében több nemzetközi klímavédelmi és megújuló energia tanácsadó cég képviselője, valamint az ukrán környezetvédelmi minisztérium képviselője működött közre.2.

Megvizsgálták a menekültmozgások, az ellenségeskedések, a tüzek és a polgári infrastruktúra újjáépítése miatti kibocsátásokat.

Repülés: 1,4 millió tonna CO2e

A tanulmány először a háború által kiváltott repülési mozgásokat vizsgálja. A háborús övezetből Nyugat-Ukrajnába menekülők számát 6,2 millióra, a külföldre menekülők számát 7,7 millióra becsülik. Az indulási és célállomások alapján megbecsülhető volt az alkalmazott közlekedési eszközök: személygépkocsi, vonat, autóbusz, rövid és hosszú távú járatok. A menekültek mintegy 40 százaléka visszatért szülővárosába az orosz csapatok kivonása után. Összességében a repülésből származó közlekedési kibocsátás mértékét 1,4 millió tonna CO2e-re becsülik.

Katonai műveletek: 8,9 millió tonna CO2e

A fosszilis tüzelőanyagok a katonai műveletek alapvető összetevői. Tankokhoz és páncélozott járművekhez, repülőgépekhez, lőszerszállítókhoz, katonákhoz, élelmiszerekhez és egyéb kellékekhez használják. De a polgári járművek, például a mentő- és tűzoltóautók, evakuációs buszok stb. is fogyasztanak üzemanyagot. Ilyen adatokhoz még békeidőben is nehéz hozzájutni, nemhogy háborúban. Az orosz hadsereg fogyasztását 1,5 millió tonnára becsülték a háborús övezetbe irányuló üzemanyag-szállítások alapján. A szerzők 0,5 millió tonnára számolták az ukrán hadsereg fogyasztását. A különbséget azzal magyarázzák, hogy az ukrán hadseregnek rövidebbek az ellátási útvonalai, mint a támadóknak, és általában könnyebb felszereléseket és járműveket használnak. Az összesen 2 millió tonna üzemanyag 6,37 millió tonna CO2e kibocsátást okozott.

A lőszerhasználat is jelentős károsanyag-kibocsátással jár: a gyártás során, a szállítás során, amikor a hajtóanyag kilövéskor megég és a lövedék becsapódáskor felrobban. A becslések szerint a tüzérségi lövedékfogyasztás napi 5.000 és 60.000 között változik. A kibocsátások több mint 90%-a a lövedékek (acélköpeny és robbanóanyagok) gyártásából származik. A hadianyag-kibocsátást összesen 1,2 millió tonna CO2e-re becsülik.

Tüzek: 23,8 millió tonna CO2e

Műholdas adatok azt mutatják, hogy a háborús övezetekben mennyi – ágyúzás, bombázás és aknázás okozta – tűz növekedett az előző évhez képest: az 1 ha-nál nagyobb területű tüzek száma 122-szeresére, az érintett terület 38-ra nőtt. -fold. Erdőtüzek okozzák a legtöbbet A háború első hét hónapjában a tüzekből származó kibocsátás 23,8 millió tonna CO2e-t tett ki.

Rekonstrukció: 48,7 millió tonna CO2e

A háború okozta károsanyag-kibocsátás nagy része a lerombolt polgári infrastruktúra újjáépítéséből származik. Ennek egy része már a háború alatt megtörténik, de az újjáépítés nagy része csak az ellenségeskedés befejezése után kezdődik meg. Az ukrán hatóságok a háború kezdete óta dokumentálják az ellenségeskedés okozta pusztítást. A különböző minisztériumok által összegyűjtött adatokat a Kijevi Közgazdasági Főiskola a Világbank szakértői csoportjával együttműködve dolgozta fel jelentésben.

A legtöbb pusztulás a lakásszektorban történik (58%). 1. szeptember 2022-jén 6.153 városi ház pusztult el és 9.490 sérült meg. 65.847 54.069 magánlakás pusztult el, 2 2 pedig megrongálódott. A rekonstrukció során az új realitásokat is figyelembe veszik: a népességfogyás miatt nem minden lakóegységet állítanak helyre. Másrészt a szovjet kori lakások mai mércével mérve nagyon kicsik. Az új lakások valószínűleg nagyobbak lesznek. A kibocsátások kiszámításához a jelenlegi kelet- és közép-európai építési gyakorlatot használtuk. A cement- és téglagyártás a és a tégla a CO28,4-kibocsátás fő forrása Valószínűleg új, kevésbé szén-dioxid-intenzív építőanyagok válnak elérhetővé, de a pusztulás mértéke miatt az építkezés nagy része a jelenlegi módszerekkel történik. A lakóépületek rekonstrukciójából származó kibocsátást 2 millió tonna CO48,7e-re, a teljes civil infrastruktúra – iskolák, kórházak, kulturális és sportlétesítmények, vallási épületek, ipari üzemek, üzletek, járművek – rekonstrukcióját XNUMX millió tonnára becsülik.

Az Északi Áramlat 1. és 2. metánja: 14,6 millió tonna CO2e

A szerzők az Északi Áramlat vezetékek szabotálása során kiszabaduló metánt is menekültmozgások, harci műveletek, tüzek és újjáépítés során keletkező kibocsátásokként tartják számon. Bár nem tudni, hogy ki követte el a szabotázst, az elég biztosnak tűnik, hogy az ukrajnai háborúhoz köthető. A kiszökött metán 14,6 millió tonna CO2e-nek felel meg.

___

Borítókép készítette Luaks Johnns tovább pixabay

1 https://seors.unfccc.int/applications/seors/attachments/get_attachment?code=U2VUG9IVUZUOLJ3GOC6PKKERKXUO3DYJ , Lásd még: https://climateonline.net/2022/11/04/ukraine-cop27/

2 Klerk, Lennard de; Shmurak, Anatolii; Gassan-Zade, Olga; Shlapak, Mykola; Tomolyak, Kyryl; Korthuis, Adriaan (2022): Az orosz háború által okozott éghajlati károk Ukrajnában: Ukrajna Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma. Online: https://climatefocus.com/wp-content/uploads/2022/11/ClimateDamageinUkraine.pdf