in , , ,

Elnyomott civil társadalom a jövőért folytatott harcban

Ha a politikusok vagy az ipar figyelmen kívül hagyja vagy figyelmen kívül hagyja a jelentős sérelmeket, az emberek hangját kell kérni. De az emberek nem mindig szeretik hallani őket, sőt bizonyos aktivizmusokat aktívan ellenzik. Soha korábban nem volt ilyen sokféle vélemény, soha korábban nem volt ennyire megosztott a társadalmunk. Főleg a bevándorlás, a klímaválság és természetesen a vitatott koronaintézkedések témái keltenek feltűnést. Jó, hogy az alpesi köztársaságban szólásszabadság van. Még akkor is, ha egyes vélemények nem felelnek meg nekünk.

Korona előtt is: Nehéz talaj a civil társadalom számára

A valóság más nyelven beszél, mint a civil szervezet legutóbbi jelentése CIVICUS Ausztriáról szóló műsorok: A CIVICUS már 2018 végén, még a Korona előtt "nyitott"-ról "szűkítettre" minősítette Ausztriára vonatkozó értékelését a civil társadalom mozgásterének romlása miatt. A Bécsi Közgazdasági Egyetem és a KSH Közhasznú Szervezetek Érdekcsoportja (IGO) empirikus tanulmánya szerint Ausztria jobboldali populista politikája a a civil társadalom a tekintélyelvű országokból ismert minták. A vizsgálat megállapította, hogy „a civil társadalom helyzete az elmúlt években sokkal nehezebbé vált”, mivel Ausztria korlátozó lépéseket tett. Ne feledje, nincs új jelentés a jelenlegi kormány hivatali idejéről.

Rekord aktivisták meggyilkolása

És a vészharangok is megkondulnak világszerte: civil szervezetek szerint csak legalább 227 környezetvédelmi aktivista Global Witness meggyilkolták 2020-ban. A szám soha nem volt magasabb, 2019-ben 212-es rekordot ért el. "A klímaválság elmélyülésével fokozódik a bolygó védelmezői elleni erőszak" - áll a publikált tanulmányban.

Is Amnesty International figyelmeztet: A 83-as éves jelentésben szereplő 149 ország közül legalább 2020-ban a COVID-19 világjárvány megfékezésére irányuló kormányzati intézkedések diszkriminatív hatást gyakoroltak az amúgy is marginalizált csoportokra. Egyes államok, például Brazília és a Fülöp-szigetek aránytalan erő alkalmazására támaszkodnak. A koronajárványt ürügyként is használták a véleménynyilvánítás szabadságának további korlátozására, például Kínában vagy az Öböl-államokban.

megtorlás a kritikusokkal szemben

Mindenesetre a szólásszabadság korlátozásának nincs helye a demokráciában. Mára azonban már kétségtelen, hogy ez Ausztriában és más országokban is halad, és egyértelműen tekintélyelvű tendenciákat mutat. Az alkalmazott eszközök nem is különbözhetnének egymástól: a kritikusokat megfigyelik, bíróság elé állítják, a gyülekezési szabadsághoz való jogot aláássák, nyilvánosan lejáratják és letartóztatják. Számos egyedi eset, amely azonban időközben aggasztó fejleményt jelez.

Rossz szokás: A politikusok panaszkodnak

A kritikusok megtorlása mindenekelőtt Ausztriában már régóta hagyomány a politikai per. Különösen, ha a politikusokat hazugságon kapják, a „támadásra, mint a legjobb védekezésre” hagyatkoznak – az állampolgárok ellen, az adófizetők pénzéből. Legutóbb a médium Faltert "fűtötték fel": azt állította, hogy az ÖVP szándékosan félrevezette a közvéleményt a 2019-es választási kampányköltségeivel kapcsolatban, és szándékosan túllépte a választási kampány költségeit. „Megengedhető” – mondta a Bécsi Kereskedelmi Bíróság, és egyértelműen elutasította Kurz ÖVP-kancellárt. Egyébként hasonló tények alapján Nicolas Sarkozy volt francia elnököt a közelmúltban bűnösnek találták a választási kampány törvénytelen finanszírozásában, és egy év börtönbüntetésre ítélték.

a tüntetők elleni erőszak

Az utca klímája is jelentősen leromlott. Megdöbbentő csúcspont: 31. május 2019-én az „Ende Geländewagen” és az „Extinction Rebellion” környezetvédelmi kezdeményezések aktivistái elzárták a gyűrűt az Urániánál. Egy videón látható egy tüntető elleni brutális akció: miközben a 30 éves férfi fejével a földhöz szorult egy rendőrbusz alatt, a jármű elhajtott, és azzal fenyegetőzött, hogy a demonstráló fejére borul. Ennek ellenére a tisztet hivatali visszaélés és hamis bizonyíték miatt felelősségre vonták, és tizenkét hónapos feltételes szabadságvesztésre ítélték.

"Az ÖVP politika foglya"

Hét aktivistának volt hasonló tapasztalata a szórólapok terjesztésével az ÖVP felső-ausztriai választási kampányának kezdete előtt. Disznójelmezbe öltözve szerették volna tájékoztatni az embereket a Design Center előtt a fájdalmas, teljesen rácsos disznópadlóról. Nem sokkal ezután kattant a bilincs, majd hat óra rendőri őrizet következett. VGTMartin Balluch elnök dühös: „Hihetetlen, hogy ez az ÖVP mennyire figyelmen kívül hagyja az alapvető jogokat és az Alkotmánybíróságot. És mindez annak ellenére, hogy van egy egészen friss Alkotmánybíróság megállapítása, amely világos szavakkal kimondja, hogy a tilalom és a korlátozott terület ellenére békésen lehet szórólapot terjeszteni. És ezek az állatvédők nem csináltak mást tegnap.” Richter Dávid, a VGT alelnöke ott volt: „Több mint hat órán át voltunk az ÖVP-politika foglyai. Érthetetlen, hogy ilyen rendőri erőszakot "elrendelhet" egy párt. Mindent körbezártak, hogy senki ne fejezhesse ki nemtetszését, és akik szórólapokkal merészelnek kínálni a járókelőket, azokat erőszakkal, fájdalommal és nagyobb fenyegetéssel távolítják el. Azért, hogy az ÖVP választási kampányrendezvényt tudjon tartani "hibák nélkül".

Az olajipar figyeli a kritikusokat

De nem csak a politikusok piszkosítják be a kezüket. Áprilisban a környezetvédelmi szervezetek figyelmeztettek a civil társadalom olaj- és gázipar általi fokozódó, szisztematikus felügyeletére: „Főleg nekünk, fiatal aktivistáknak ijesztő hallani, hogy egy olyan befolyásos vállalat, mint az OMV, sötét nyomozói szakemberekkel dolgozik együtt. figyelemmel kíséri a környezetvédelmi mozgalmat. Az olyan cégek, mint a Welund, abból élnek, hogy békés tiltakozásokat szerveznek, például iskolai sztrájkokat, és fiatalokból, akik mindannyiunk jó jövőjéért kampányolnak, mint egzisztenciális fenyegetést, és figyelemmel kísérik őket az olajipar nevében” – nyilatkozta Aaron Wölfling a Fridays For Future-től. Többek között Ausztria is megdöbbent.

Corona: Kritika nem megengedett

A koronamérések szkeptikusainak is el kell viselniük a megtorlást. Egy dolog biztos: ha nem is minden kritikus érv igazolható, a véleménynyilvánítás szabadságát egy demokráciában tiszteletben kell tartani. Gudula Walterskirchen, a NÖ Nachrichten NÖN korábbi szerkesztője valószínűleg saját véleménye volt kudarcra ítélve. Elvesztette az állását. Nem hivatalosan úgy lehetett hallani, hogy savanyú volt az újságíró oltásellenes vonala. A NÖN tulajdonosa a NÖ Pressehaus, amely viszont a St. Pölteni egyházmegye (54 százalék), a St. Pölteni egyházmegye sajtószövetsége (26 százalék) és a Raiffeisen Holding Vienna-Alsó-Ausztria (20 százalék) tulajdonában van. . Az ÖVP közelsége jól ismert.

CIVIL TÁRSADALMI JOGOK
Például ahhoz, hogy az emberek az emberi jogok védelmében és előmozdításában munkálkodhassanak, gyakorolni kell az egyesülési szabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat. A nemzetközi emberi jogi normáknak ezt biztosítaniuk kell. Ezek az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata”, és ezzel összefüggésben a „Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya” és az „Emberi Jogok Európai Egyezménye”. Az egyéneknek, csoportoknak és társadalmi szerveknek az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és védelméhez való jogáról és felelősségéről szóló Nyilatkozat (Nyilatkozat az emberi jogok védelmezőiről, UNGA Res. 53/144, 9. december 1998.) számos olyan jogot is tartalmaz, alkalmazható a globális civil társadalomra.
„A nyilatkozat szerint a civil szervezeteknek joguk van az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadsághoz (ideértve az ötletek, információk kérésének, átvételének és terjesztésének jogát), az emberi jogok képviseletéhez, a nyilvános folyamatokban való részvételhez, hozzáférést és cserét folytatni a nemzetközi emberi jogi intézményekkel, valamint javaslatokat tenni jogszabályi és szakpolitikai reformokra helyi, nemzeti és nemzetközi szinten. Ebben az összefüggésben az államoknak kötelességük kedvező környezetet teremteni, és garantálni, hogy az emberek csoportokba és szervezetekbe tömörülhessenek anélkül, hogy az államok vagy harmadik felek akadályoznák őket” – magyarázza Martina Powell, az Amnesty International szóvivője.

Fotó / Videó: VGT, kihalási lázadás.

Írta: Helmut Melzer

Régi újságíróként feltettem magamnak a kérdést, mi lenne valójában értelme újságírói szempontból. A válaszomat itt láthatja: Opció. Alternatívák bemutatása idealista módon – társadalmunk pozitív fejleményeihez.
www.option.news/about-option-faq/

Leave a Comment