in , ,

A digitális fogyasztás szénlábnyoma

Digitális fogyasztásunk sok energiát fogyaszt és CO2-kibocsátást okoz. A digitális fogyasztás által létrehozott szénlábnyom különféle tényezőkből áll:

1. Végkészülékek gyártása

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a termelés során, az 1 éves felhasználás alapján, hangos A német Öko-Institut számításai:

  • TV: 200 kg CO2e évente
  • Laptop: 63 kg CO2e évente
  • Okostelefon: 50 kg CO2e évente
  • Hangsegéd: 33 kg CO2e évente

2. Használja

A végberendezések elektromos energia felhasználásával CO2-kibocsátást okoznak. "Ez az energiafogyasztás nagymértékben függ a felhasználó viselkedésétől" - magyarázza Jens Gröger, az Öko-Intézet vezető kutatója blogbejegyzést.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása a felhasználási szakaszban átlagosan:

  •  TV: 156 kg CO2e évente
  •  Laptop: 25 kg CO2e évente
  • Okostelefon: 4 kg CO2e évente
  • Hangsegéd: 4 kg CO2e évente

3. Adatátvitel

Gröger kiszámítja: Energiafogyasztás = az átvitel időtartama * időtényező + az átvitt adatok mennyisége * mennyiségi tényező

Ez az üvegházhatású gázok kibocsátásának következménye az adathálózatokban:

  • Napi 4 óra video streaming: 62 kg CO2e évente
  • Napi 10 fénykép a közösségi hálózatokról: 1 kg CO2e évente
  • Napi 2 óra hangsegéd: 2 kg CO2e évente
  • Napi 1 gigabájt tartalék: évente 11 kg CO2e

4. Infrastruktúra

Az internet-kompatibilis eszközök működéséhez szükséges adatközpontok nagyteljesítményű számítógépekkel, szerverekkel, valamint adattárolási, hálózati és légkondicionáló technológiákkal vannak feltöltve.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása az adatközpontokban:

  • Német adatközpontok internetfelhasználónként: 213 kg CO2e évente
  • Napi 50 Google-keresés: 26 kg CO2e évente

Következtetés

„A végberendezések gyártása és használata, az adatok továbbítása az interneten és az adatközpontok használata évente egy főre eső teljes CO2-lábnyomot jelent, 850 kilogramm. (...) Digitális életmódunk jelenlegi formájában nem fenntartható. Még ha az előre kiszámított adatok csak durva becslések is, csupán méretük miatt, ezek azt mutatják, hogy továbbra is jelentős erőfeszítéseket kell tenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére a végberendezésekben, valamint az adathálózatokban és az adatközpontokban. Ez az egyetlen módja annak, hogy a digitalizáció fenntarthatóvá váljon. "(Jens Gröger in Blogbejegyzés: a német Öko-Institut).

Az Ausztria Hulladék Tanácsadó Szövetsége (VABÖ) megjegyzi: „Ausztriában hasonló számadatokat feltételezhetünk. Ez viszont azt jelenti, hogy a digitális fogyasztói magatartás önmagában már felhasználja az egy főre jutó szén-dioxid-költségvetés közel felét - ha nem is többet -, ha az éghajlatváltozást az elfogadható határokon belül akarjuk tartani. "

https://blog.oeko.de/digitaler-co2-fussabdruck/

Írta: Karin Bornett

Szabadúszó újságíró és blogger a közösségi választásban. Technológiát kedvelő labradori dohányzás, szenvedély a falusi idill iránt és a városi kultúra lágy pontja.
www.karinbornett.at

Leave a Comment