A fogyasztói szervezet Foodwatch felszólalt az élelmiszereken megjelenő megtévesztő klímareklámok betiltása mellett. Az olyan kifejezések, mint a „CO2-semleges” vagy a „klíma-pozitív”, semmit sem mondanak arról, hogy egy termék valójában mennyire klímabarát. A foodwatch kutatása azt mutatja, hogy ahhoz, hogy egy élelmiszert forgalomba hozzanak éghajlatváltozással, a gyártóknak nem is kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását. A vizsgált fókaszolgáltatók egyike sem, mint például a Climate Partner vagy a Myclimate, nem tett konkrét előírásokat ezzel kapcsolatban. Ehelyett még a nem ökológiai termékek gyártói is egyszerűen csak arra számíthattak, hogy megkérdőjelezhető klímaprojektekhez klímabarát módon CO2-krediteket vásárolnak – bírálta a Foodwatch.
„A klímasemleges címke mögött egy hatalmas üzlet áll, amelyből mindenki profitál – csak a klímavédelem nem. Még a marhahúsételek és az eldobható műanyag palackokban lévő víz gyártói is könnyen bemutathatják magukat klímavédőnek anélkül, hogy egy gramm CO2-t megspórolnának, és a címkeszállítók, például a Climate Partner befizetnek CO2-kreditek közvetítésére.”, mondta Rauna Bindewald a foodwatchtól. A szervezet felszólította Cem Özdemir szövetségi élelmezésügyi minisztert és Steffi Lemke szövetségi környezetvédelmi minisztert, hogy kampányoljanak Brüsszelben a megtévesztő környezetvédelmi reklámok betiltása mellett. Az EU Bizottsága november végén kívánja előterjeszteni a "zöld követelések" szabályozásának tervezetét, és jelenleg egy fogyasztói irányelvről is tárgyalnak - ebben lehetne szigorúbban szabályozni a zöldreklám-ígéreteket. – Özdemirnek és Lemkének muszáj Zöldre mosás vess véget az éghajlati hazugságoknak”, Rauna Bindewald szerint.
A Foodwatch egy új jelentésében elemezte, hogyan működik a klímahirdetés mögött meghúzódó rendszer: A termékek klímasemlegesnek minősítése érdekében a gyártók CO2-krediteket vásárolnak az állítólagos klímavédelmi projektekből a fókaszolgáltatókon keresztül. Ennek célja a termelés során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának ellensúlyozása. A szolgáltatók hivatalosan a következő elvet vették át: "Először kerülje el a kibocsátást, majd csökkentse és végül kompenzálja". A valóságban azonban nem támasztottak semmilyen kötelező előírást az élelmiszergyártóknak, hogy ténylegesen csökkentsék CO2-kibocsátásukat. Az ok sejthető: a Foodwatch bírálta, hogy a pecsétdíjasok minden eladott jóváírásból pénzt keresnek, és ezzel milliókat keresnek. A szervezet becslései szerint a Climate Partner körülbelül 2 millió eurót keresett 2022-ben azzal, hogy erdészeti projektekből származó CO1,2-krediteket közvetített tizenegy ügyfélnek. A Foodwatch kutatása szerint a Climate Partner körülbelül 77 százalékos felárat számít fel hitelenként egy perui erdészeti projekt hitelezéséért.
Emellett megkérdőjelezhető az állítólagos klímavédelmi projektek haszna: az Öko-Institut tanulmánya szerint a projektek mindössze két százaléka tartja be a beígért klímavédelmi hatást "nagyon valószínű". A perui és uruguayi projektekre vonatkozó foodwatch-kutatások azt mutatják, hogy még a tanúsított projekteknek is vannak kirívó hiányosságai.
„A klímareklám üzlet egy modern kényeztetési kereskedelem, amely több kárt okozhat, mint hasznot az éghajlatnak. Ahelyett, hogy pénzt költenének félrevezető éghajlati címkékre, a gyártóknak inkább saját ellátási láncukon kellene hatékony klímavédelmi intézkedésekbe fektetniük.”, mondta Rauna Bindewald a foodwatchtól. "Ha az éghajlati fókák miatt a fogyasztók a húst és az egyszer használatos műanyagot ökológiailag előnyösnek tekintik, az nemcsak a környezet visszalépését jelenti, hanem szemtelen megtévesztés is."
A foodwatch öt példán keresztül szemlélteti, hogyan hirdetnek félrevezető klímacímkéket a német piacon:
- Danone mindent hirdet Volvic- „Klímasemlegesként” palackozott víz, eldobható műanyag palackokba csomagolva és több száz kilométerre importált Franciaországból.
- Hipp a marhahúsos babakását „klímapozitív”-ként forgalmazza, pedig a marhahús különösen magas károsanyag-kibocsátást okoz.
- granini a teljes kibocsátás mindössze hét százalékát ellensúlyozza a „CO2-semleges” címkével a gyümölcsleveken.
- Aldi „klíma-semleges” tejet árul anélkül, hogy pontosan tudná, mennyi CO2-kibocsátás valójában a termelés során.
- Gustavo Gusto "Németország első klímasemleges fagyasztott pizzagyártója" címmel ékeskedik, még akkor is, ha a szalámi-sajtos pizzák klímaintenzív állati összetevőket tartalmaznak.
A foodwatch a fenntartható reklámígéretek egyértelmű szabályozása mellett áll. Az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa jelenleg egy irányelvjavaslatról tárgyal, amely a fogyasztókat az ökológiai átmenethez kívánja feljogosítani ("A fogyasztók felhatalmazása" (Dossier Empowering Consumers). Az irányelv lehetőséget adna a megtévesztő reklámokra vonatkozó állítások, például a „klímasemleges” betiltására. Emellett az Európai Bizottság várhatóan november 30-án kidolgozza a „zöld követelésekről szóló rendeletet”. Ez valószínűleg nem a reklámmal, hanem a termékekkel szemben támaszt követelményeket. A foodwatch szerint a legjobb esetben is betiltanák a környezetvédelmi reklámozást a nem biotermékeken.
Források és további információk:
– ételfigyelő jelentés: A nagy klímahamisítvány – Hogyan csalnak meg minket a vállalatok zöldmosással, és így súlyosbítják a klímaválságot
Fotó / Videó: Foodwatch.