opció
A közlekedési lámpás koalíció a nyári szünet előtt szeretné megkezdeni a CETA ratifikálását. Az első olvasat csütörtökön lesz a Bundestagban. A tervek szerint őszre ratifikálják az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi és befektetési megállapodást. A globalizációkritikus Attac hálózat arra szólítja fel a parlamenti képviselőket, hogy ne ratifikálják a CETA-t, hogy megakadályozzák a nemzetközi vállalatok széleskörű különleges cselekvési jogait, és ellensúlyozzák a parlamentek felhatalmazását.
„Csak a ratifikáció leállítása akadályozhatja meg a párhuzamos igazságszolgáltatást a vállalatok számára. A lámpás koalíció ígérete a beruházásvédelem további korlátozására pusztán szimbolikus. A megállapodás újratárgyalása már nem lehetséges” – mondja Hanni Gramann, az Attac kereskedelmi szakértője, az országos Attac Tanács tagja.
Minden Kanadában vagy az EU-ban fiókteleppel rendelkező vállalat beperelhetné az államokat
Valójában a ratifikációval lépne életbe a CETA külföldi befektetések védelméről szóló fejezete. A régóta tervezett választottbíróságok (ISDS) helyett ez formálisan továbbfejlesztett „befektetési bírósági rendszert” (ICS) biztosít. De az ICS párhuzamos igazságszolgáltatást is jelent a nemzeti jogon kívül. A CETA feljogosítaná a Kanadában vagy az EU-ban fióktelepekkel rendelkező globális nagyvállalatokat, hogy költséges befektetésvédelmi perekkel beavatkozzanak a környezetvédelmi vagy szociális kérdésekkel kapcsolatos állami jogszabályokba.
A CETA ellentmond a párizsi klímaegyezménynek, és védi a fosszilis tüzelőanyagokat
Bár a CETA-t csak a párizsi klímaegyezmény hatálybalépése után írták alá, az nem tartalmaz kötelező érvényű klímavédelmi szabályokat. Ugyanez vonatkozik más fenntarthatósági célokra is. Ezzel szemben a fosszilis energiák, például a kanadai kátrányhomokolaj, amely rendkívül káros az éghajlatra, vagy a cseppfolyósított földgáz (LNG) vámmentes kereskedelme védett. „A közlekedési lámpa kijelenti, hogy minden jövőbeni szankciókkal járó kereskedelmi megállapodásban rögzíteni kívánja a nemzetközi fenntarthatósági szabványokat. Ugyanakkor a CETA ratifikálását is előmozdítja. Ez értelmetlen” – állítja Isolde Albrecht, az Attac „World Trade and WTO” munkacsoport tagja.
a parlamentek felhatalmazása
Attac szerint a CETA a parlamentek felhatalmazásához is vezet: a CETA vegyes bizottsága és albizottságai felhatalmazást kapnak arra, hogy a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű döntéseket hozzanak anélkül, hogy az EU-tagállamok parlamentjét vagy az EU Parlamentjét bevonnák.
A közlekedési lámpa csak egy napot hagy a civil társadalomnak, hogy észrevételeket tegyen
A közlekedési lámpa a ratifikációs folyamatot is kevésbé demokratikussá teszi. Hanni Gramann: „A szövetségi kormány még egy napot sem adott a civil társadalomnak, hogy véleményezze a törvénytervezetet. Ez tükörkerítés.”
A CETA részlegesen ideiglenesen 2017-ben lép életbe. Teljes mértékben akkor lép hatályba, ha az összes EU-tagország, Kanada és az EU ratifikálta. Tizenkét ország, köztük Németország jóváhagyása még mindig hiányzik.
Weitere Informationen:www.attec.de/ceta
Időpont egyeztetés: A kereskedelem témája az Attac által szervezett rendezvényen is megjelenik Európai Nyári Társadalmi Mozgalmak Egyeteme augusztus 17-től 21-ig Mönchengladbachban. Augusztus 18-án például Lucia Barcena a holland Transnational Institute-tól (TNI), az argentin Luciana Ghiotto az Amerikai Latina Mejor Sin TLC-től és Nick Dearden a Global Justice Now munkatársa beszélget a fórumon. „Hogyan zárják el a kereskedelmi és befektetési ügyletek a vállalati hatalmat és a klímaválságot”.
HOZZÁJÁRULÁS NÉMETORSZÁGI OPCIÓKHOZ
